HISTORIA DOMUS

2024

Január 1. Újév, Szűz Mária Isten Anyja, a Béke Világnapja

Csodálatos ünneppel kezdődik az új esztendő, január 1-jén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli a katolikus egyház. Ez a nap egyben a béke világnapja is, melyet 1968-ban, a hidegháború idején rendelt el VI. Pál pápa.

Ettől az évtől kezdve megváltozik a Hírlevél megjelenésének módja. Az eddig hetenként elektronikusan és nyomtatott formában megjelenő hírlevél új formában és rendben készül. Ezentúl nem heti hírlevélként jelenik meg, hanem évente négyszer, nagyobb terjedelemben, nyomtatott formában – az Egyházközség négy legnagyobb ünnepére: Húsvétra, Jézus Szívére, Magyarok Nagyasszonyára és Karácsonyra fog megjelenni. A heti hírlevél szerepét az Evangélium365 Kiadó által szerkesztett Élő Víz c. egyoldalas kiadvány váltja fel, melynek hátoldalára rányomtatjuk Egyházközségünk heti hirdetéseit.

Január 6. szombat, Urunk megjelenése (Vízkereszt)

Január 7. vasárnap, Urunk megkeresztelkedése

Január 21. vasárnap, Isten Igéjének vasárnapja

Ma kezdődik az Imahét a kereszténység egységéért. A Jézus Szíve Társasága Idősek Otthonában délután 2 órától vannak imaalkalmak az alábbi rend szerint:

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

Február 3. Szombat, Farsangi bál

Az előző évi Farsangi- és Szüreti bál sikerén felbuzdulva idén is bál keretében búcsúztattuk a farsangot. Az estéről Czétényi Sándorné beszámolójából idézünk részletet:

„2024 február 3-án 19 órára katolikus felnőtt farsangi bálra gyűltünk össze a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában. 100 fő vendég jelezte érkezését, de lehet, hogy még annál is többen voltunk az immár hagyománnyá vált zenés mulatságon. A hangulatosan feldíszített aulában és osztályteremben ízléses terítékkel várták a vendégeket……Az estet Óvári Rózsika nyitotta meg.……. Elsőként a Péceli Női Kar lépett fel, vidám, az alkalomnak megfelelő dalokat énekelve, majd Szilágyi Levente tanár úr és tanítványai következtek néhány Kodály művet előadva fúvós hangszereken……..Az est csúcspontja Magyar Rózsa nótaénekes előadóművész műsora volt. A műsor után finom vacsora várta a megéhezett vendégeket. Kétféle étel közül lehetett választani, volt töltött káposzta és sertéspörkölt főtt burgonyával, savanyúsággal, ….. végül csörögefánk került felszolgálásra. És végre megkezdődött a tánc!!! Először csak kevesen merészkedtek a „táncparkettre”, majd egyre többen vették a bátorságot, végül párban, körben, de mindenki tudása legjavát adta bele a mulatozásba. Amíg szólt a zene, meg nem álltunk, le nem ültünk. Fiatalabbak, idősebbek lelkesedéssel táncoltunk, eszünkbe jutott letűnt ifjúságunk, hiszen sem a tánc, sem a zene szeretete nem múlik el a kor előrehaladtával. Negyed 11-kor kezdődött a tombola, nagyon sok értékes nyeremény várt kihúzásra. Nagyon jó megoldás volt, hogy az aula szolgált a mulatságra, míg az osztályteremben el tudtak beszélgetni egymással a vendégek.Reméljük, és ha egészségünk is megengedi, ősszel ismét találkozhatunk a hagyományos szüreti bálon!”

Február 4. vasárnap

A mai délelőtti szentmisén került sor az elsőáldozásra készülő gyermekek bemutatására. Mivel a katolikus iskolában a negyedik osztályosok elsőáldozására a következő esztendőben kerül sor, ezért idén csak 10 gyermek járul májusban az első szentáldozáshoz. Plébános atya nevükön szólította, az oltár elé kihívta őket, keresztet rajzolt a homlokukra, majd a hívekkel közösen könyörgött értük. Az újságos asztalra kitett kosárból a hívek kihúzhatták egy-egy gyermek nevét, akiért imádkozhatnak a felkészülés ideje alatt, és az elsőáldozás után is.

Szent Balázs közkedvelt orvos volt az Örményországbeli Szebasztéban, a harmadik század végén. A nép követelésére elvállalta, hogy püspökké válasszák. Nem volt hajlandó sem a római isteneket tisztelni, sem áldozatot bemutatni, ezért szenvedett vértanúságot Diocletianus uralkodása alatt (316-ban). Szörnyű kínzások után lefejezték. A katolikus egyház minden torokbaj ellen közbenjáróként tiszteli, vértanúhalála után nem sokkal már védőszentje volt a testi nyavalyákban, de főleg torokbántalmakban szenvedőknek. A középkor óta tisztelői a Balázs áldás szentelményével kérik közbenjárását.

Február 11-ig várja a plébános atya azoknak a pároknak a jelentkezését, akik egyházi esküvőjüket 2024-ben szeretnék tartani. Február végéig jelentkezhetnek azok a felnőttek, akik szeretnének megkeresztelkedni, illetve akik felnőttként szeretnének elsőáldozáshoz járulni, bérmálkozni.

Február 11. Betegek világnapja

„Odalépett hozzá, és bekötözte …”(Lk 10,34).

A Lourdes-i Szűzanya liturgikus emléknapja, február 11-e egyben a betegek világnapja az Egyházban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevélben emlékezett meg erről a napról. A körlevél a betegségről, a szenvedésről és a halálról vallott keresztény hitet szembe állítja a ma egyre jobban eluralkodó nézettel:

„az ember legyen, és ha lehet, maradjon is mindig egészséges, fiatal, sikeres, ha pedig az élet nem ilyen, akkor úgy gondolják, hogy már nem is értékes és le lehet mondani róla.”. Az emberi életről és annak befejezéséről vallott keresztény hitünk foglalata Szent Pál apostol Filippiekhez írt levele: „Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség” (Fil 1, 21). Mint emberek, természetes módon félünk az ismeretlentől, félünk a szenvedéstől, ám a keresztény ember nem keresi sem a szenvedést, sem a halált, viszont elfogadja, azzal a tudattal, hogy a földi élet Isten kezében van, és a földi vándorút nem más, mint felkészülés a Teremtővel való találkozásra. A betegségben és a haldoklásban ……embertársunkat úgy segíthetjük leginkább a jó halál kegyelméhez, ha kísérőül szegődünk mellé betegségében, földi élete utolsó szakaszában, fogjuk a kezét, felkészítjük a végső útra, mellette vagyunk, enyhítjük fájdalmait, gondoskodunk róla. Jézus tanításából ismerjük a felszólítást: „hordozzátok egymás terhét”. Ez meghívást jelent a szolidaritásra, különösen is az élet utolsó szakaszában.”

A körlevél idézi Bíró László püspök atya tanúságtételét saját betegségének keresztény módon történő megéléséről:

„Fakadjon belőlünk …imádság a betegekért és a szenvedőkért ezen a napon! Kérjük Istent, hogy adjon szívünkbe részvétet és szeretetet mindazok iránt, aki rászorulnak testi-lelki támogatásunkra!”

A szombati és a vasárnapi szentmisék keretében felvehették a betegek szentségét mindazok, „akik súlyos betegségben szenvednek, műtét előtt állnak, vagy akiknek az élete a kor előrehaladtával veszélyben van és testi-lelki megerősítést kérnek az Úrtól.”

Február 14. Hamvazószerda

Az idő betelt: közel van Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében.” (Mk.1.15.)

Ma reggel fél 9-kor a Szent Erzsébet Iskola diákjainak tartott szentmise keretében a hamvak megáldása után került sor a szentmisén részt vevők hamvazására.

A Nagyböjt első vasárnapi szentmiséin hamvazásban részesülnek azok, akik Hamvazószerdán nem tudtak szentmisén részt venni.

„Hamvazószerdán az előző évi virágvasárnapi szentelt barka elhamvasztásából keletkező szentelt hamuval keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével:„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel” vagy: „Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban”.

Kérünk Istenünk, a szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, hogy a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen biztos erőforrásunk.”

Hamvazószerda (és Nagypéntek) szigorú böjti nap a 18-60 év közöttieknek, hústilalom mellett háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni. A hústilalom 14 éves kortól kötelező. A nagyböjt során az önmegtartóztatás különböző formái mellett érdemes napi jócselekedetekkel is készülni Húsvét megünneplésére.

Nagyböjt péntekjein az esti szentmise előtt negyed 6-tól keresztúti ájtatosságot végzünk, minden alakalommal az egyházközség egy-egy közösségének vezetésével. Az egyházközség honlapjáról letölthető a ferences atyák által készített kalendárium, amely a Nagyböjt minden napjára a napi olvasmányok mellé ad egy elmélkedésre szánt gondolatot, és egy megvalósítandó lelki feladatot. A kalendáriumot nyomtatott formában az idősebb testvérek az újságos asztalról elvihetik

Február 18. Nagyböjt I. vasárnapja

A mai vasárnapi szentmisék után hamvazkodhattak azok a hívek, akik ezt Hamvazó szerdán nem tudták megtenni.

Február 24. szombat

A mai napon került sor a péceli és a mendei egyházközségek harmadik közös ima-katekézisére Pécelen. Délután 3 órától agapéval vártuk az érkező híveket, plébános atya köszöntötte a résztvevőket, majd Tálosi András ismertette a délután programját. Ezután a templomban meghallgattuk Gáspár István atya „Istenismeret, szentháromságos szeretet” című előadását, majd 5-6 fős csoportokban beszéltük meg, hogy minket mi érintett meg az előadásban, és mire sarkallnak minket a hallottak.

Ezután Nagy Imre akolitus testvérünk tanúságtételét hallgattuk meg, majd szentségimádással fejeztük be a programot.

Végül plébános atya ismertette a katekézis tavaszi programját, melyet egy zarándoklattal zárunk. Ennek helyszíne még szervezés alatt áll.

Február 25. Nagyböjt II. vasárnapja

A mai vasárnap a katolikus iskolák számára van gyűjtés. A mai hirdetésben a karitász csoport felhívást tett közzé, melyben szeretettel várja új munkatársak jelentkezését, fiatalokat és idősebbeket, nőket és férfiakat egyaránt.

A Karitász csoport tartós élelmiszer gyűjtést szervez március 2-tól 10-ig rászoruló családok számára. A Karitász perselyben pénzbeli támogatással is hozzá lehet járulni a gyűjtéshez.

Március 4-5. hétfő-kedd

A péceli és a mendei egyházközségek nagyböjti lelkigyakorlatára ezen a két napon került sor, hétfőn Mendén, kedden Pécelen voltak a lelkigyakorlatos szentbeszédek az esti szentmiséken. A szentmisék előtt mindkét nap Keresztúti ájtatosságok voltak. A szentbeszédeket Sisa István Lénárd atya, sóskúti plébános tartotta. A keresztút és a szentmisék alatt, illetve a szentmisék után is gyónási lehetőség volt mindkét napon.

Március 17. Nagyböjt V. vasárnapja, a 10.30.-as szentmisén a Szentföld javára volt gyűjtés

Március 24. Virágvasárnap

A virágvasárnapi ünnepi szertartás a főkapu melletti keresztnél kezdődött. Akik nem tudtak hozni, azoknak a katolikus iskola elajánlott fel barkát. A barkaszentelés szertartása után vonult be az asszisztencia és a hívek a templomba. A Passiót az énekkar énekelte, Jézus szólamát László atya énekelte.

Március 25.-30. Nagyhét

Kedden 18. órától a templomkertben a hagyományosnak mondható Családok keresztútján a felállított stációknál egy-egy család imádkozott, elmélkedett Jézus szenvedés történetén.

Szerdán délelőtt került sor a templom ünnepi nagytakarítására. Sajnos ezen nagyon kevés segítő jelent meg!

Nagycsütörtökön a szertartás este 19 órakor kezdődött. A szentmisén a lábmosás felelevenítésével emlékeztünk Jézus szolgáló szeretetére. A szentmisét követő oltárfosztás után 9 óráig egyéni szentségimádásra volt lehetőség a kápolnában elhelyezett ideiglenes tabernákulum előtt, majd 9 órától hajnali 5 óráig a Mária Légió szervezett szentségimádást.

Nagypénteken délután 15 órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában a Rózsafüzér társulat vezette a keresztúti ájtatosságot. Az esti szertartás 19 órakor kezdődött, melyen a Passiót ismét az énekkar, Jézus szólamát plébános atya énekelte. A szertartás után 21 óráig csendes szentségimádási alkalom a kápolnában. Nagyszombaton 9-17 óra között szentsír látogatás. Hogy a szentsír ne maradjon őrizetlenül, ezért egy-egy órai „őrzésre” előre lehetett jelentkezni. A Húsvéti vigília szertartása este 20 órakor kezdődött a templom előtti tűzszenteléssel. A Jézust jelképező Húsvéti gyertyáról meggyújtott gyertyákkal vonult be az asszisztencia és a hívek a sötét templomba. Az olvasmányok elhangzása után a Glóriára újra megszólalt az orgona és a csengők, felzúgtak a harangok, szétnyílt az oltárképet eltakaró lila függöny. A szertartás után körmenetben hirdettük, hogy Jézus feltámadott, László atya pedig szentségi áldásban részesítette a várost.

Április 8. Hétfő Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Mivel ebben az évben az „igazi” ünnep március 25-re, Nagyhétfőre esett, ezért az egyház ezt az ünnepet a mai napra helyezte át. Este 6 órakor volt az ünnepi szentmise.

Április 21. Jó Pásztor vasárnap, könyörgés a papi hivatásokért A mai 10.30-as szentmisén Serfőző Zoltán, a Váci Egyházmegye papnövendéke tett tanúságot papi hivatásáról.

Április 22-26.

Ezen a héten Ferenc pápa magyarországi látogatásának egy éves évfordulója alkalmából szervezett római nemzeti zarándoklaton kb. 1500 magyar vett részt. A Váci Egyházmegye papságát egy 30 fős csoport képviselte, melynek László atya is tagja volt. Rajta kívül az egyházmegye hitoktatói csoportjával utazott Szekeres Anetta hitoktatónk is. Erről a zarándoklatról az „Otthonunk az Egyház” idei 2. számában László atya tollából olvashatunk beszámolót.

Április 28. Búzaszentelő Egyházunk április 25-én, Szent Márk napján vagy az ehhez legközelebbi vasárnapon tartja a búzaszentelést. A vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldják ilyenkor; jó termésért és a természeti csapások elhárításáért imádkozunk. Templomunkban a délelőtti szentmisén került sor a búzaszentelés szertartására. A tavaszi határt egy csokor friss búza jelképezte, melyből a szentelés után mindenki vihetett magával haza néhány szálat.

A búzaszentelő ének A hagyományos határjáró körmenet során a szentelés szertartását a pap és a hívek a négy égtáj felé fordulva végezték az alábbi éneket énekelve:

Április 30. Kedd, Mária szerenád

Este 7 órakor az országban talán egyedülálló, de templomunkban sok évtizedes múltra visszatekintő Mária szerenáddal köszöntjük Szűz Máriát, Égi Édesanyánkat, templomunk védőszentjét. A szerenád során népénekek, a az énekkar énekei, imádságok váltogatják egymást, így imádkozunk „édes hazánkért”, egyházközségünkért és a békéért. A szerenádról Czétényi Sándorné az „Otthonunk az Egyház” ez évi 2. számában osztotta meg gondolatait:

Május a Szűzanya hónapja, templomunkban a Lorettói litániát végezzük a szentmisék után, vasárnap az esti szentmise után, csütörtökön reggel pedig a Rózsafüzér Társulat imaórájának keretében.

Május 1. Szerda

A péceli és a mendei egyházközségek közös imakatekézisére ezen e napon került sor Mendén. A mai nap témája: ”Jó hívőnek lenni,  – Kapcsolat Istennel.” A program kezdeteként meghallgattuk dr. Kovács Lajos atya témával kapcsolatos gondolatait, majd utána Bálintné Marsik Katalin nyugdíjas mendei tanárnő tanúságtétele következett, melyet kiscsoportos megbeszélés követett. Ezután közösen vettünk részt a szentmisén.

“A péceli és mendei egyházközségek negyedik közös ima-katekézisét 2024 május elsején délelőtt tartottuk Mendén. 10 órakor indultunk kb 40-45 fővel. Megérkezésünkkor a szokásos szeretettel fogadtak mendei testvéreink. Elfoglaltuk helyünket a templomban, majd az imakatekézis koordinátora, Anikó asszony ismertette a programot.

Először Dr. Kovács Lajos atya előadását néztük meg videofelvételről, a Jó hívőnek lenni – Kapcsolat Istennel címmel. Felkérést kapott, hogy a Péteri levél részlet alapján a Krisztus követésről beszéljen……

Az előadás megtekintése után Bálintné Marsik Katalin nyugdíjas mendei tanárnő tanúságtételét hallgattuk meg,  majd kisebb csoportokban arról beszélgettünk, hogy miként hatott ránk az előadás tartalma és milyen változásra ösztönöz a saját életünkben.

A csoportos beszélgetés után visszamentünk a templomba, és részt vettünk a szentmisén.

Mendei testvéreink ebéddel is készültek, valódi majálisban lehetett részünk. Finom és bőséges volt az étel, süteményből szintén bőséges volt a választék, nagy sikert arattak a különféle töltésű palacsinták.

Végezetül egy nagyszerű, érdekes és játékos “nyomozásra” került sor, a templom történetének megismerése volt a cél. A játékban résztvevők nagyon jól érezték magukat, mindenki nyertesnek érezhette magát!……”

(Czétényi Sándorné)

Május 19-20. Pünkösd „Édesanyánk, hozzád jöttünk…”

Ebben az évben is több százezren vettek részt az elszakított országrészekből, az anyaországból és a világ sok tájáról a Csíksomlyói Pünkösdi fogadalmi búcsún szombaton. Egyházközségünket egy kisebb lelkes csoport képviselte, akik ugyan nem gyalogosan zarándokoltak el a kegyhelyre, mint a környező településekről a „keresztalják”, hanem autókkal „küzdötték le” a 800 km-es utat. A Jóisten szeretete megsegített minket, mert reggel még zuhogó esőben indultunk a somlyói nyeregbe a szentmise helyszínére, de a szentmise kezdetére elállt az eső, s később még a nap is kisütött.

A szentmise 12.30-kor kezdődött, melyre 10.30-tól közös rózsafüzér imádkozással, énekekkel készülődtünk.

Az ezévi búcsú jelmondata: „Újuljatok meg…”(Ef.4.23.). Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Ft. Felföldi László pécsi megyéspüspök volt, akinek ünnepi gondolatai a hit-közösség-család-fiatalok-misszió-imádság témaköreire épültek:A megújulásnak a közösség az ereje, forrása a családi asztal és az oltár. A családban az édesapa szerepe a családtagok asztalhoz ültetése (mint a tékozló fiú édesapja), az édesanyák szerepe a családi asztal megterítése nagy szeretettel. A család és az egyház megújulását a fiatalokkal együtt lehet megvalósítani. A szülők, papok, tanárok, családok felelőssége, hogy mit tesznek a fiatalok „ballagó tarisznyájába”: éltető kapcsolatok helyett virtuális világot, bölcsesség helyett lexikális tudást, hit helyett „döntsd el miben hiszel”?. „Tegyetek meg mindent, amit Jézus mond”, mondta Mária a kánai menyegzőn. Nekünk is Jézus szavára kell hallgatnunk egyénileg, családban, közösségben. A megújulás üzenete a szívünkből jön, de szükség van hozzá az élő kapcsolatra Istennel és egymással. Az élő és éltető imádság elengedhetetlen alapja és forrása a ránk váró megújulásnak.

Csoportunk Pünkösd vasárnap Csíkszentdomokoson, Márton Áron szülőfalujában vett részt szentmisén, majd az egykori iskolában berendezett kiállításon ismerhettük meg a püspök életútját. Márton Áronnak nagy tisztelete van Erdélyben mindenütt, a szentmisék után minden templomban imádkoznak szentté avatásáért.

Pünkösd hétfőn a csíkszeredai kegytemplomban vettünk részt az ünnepi szentmisén.

Természetesen nem maradhattak ki programunkból magyarságunknak a környéken található történelmi emlékhelyei, a Hargita, a Nyerges tető, az ezeréves határ a Gyimesekben, a hazafelé vezető úton Kolozsváron a Szent Mihály székesegyház.

Június 2. vasárnap, Úrnapja

Reggel 6 órától lelkes csapat készítette a virágszőnyegeket, az oltárokat, díszítette a templomot. A 10.30-as ünnepi szentmise után tartottuk az úrnapi körmenetet, a hagyományoknak megfelelően a Szent Imre körúton. A szentmisén és a körmeneten is nagyon sokan vettek részt a szép kora-nyári időben.
Júniusban a Jézus Szíve litániát imádkozzuk az esti szentmisék előtt, a reggeli szentmisék után, csütörtökön reggel a Rózsafüzér Társulat imaórájának keretében.

Június 9. vasárnap Jézus Szíve ünnepe
Ezen a vasárnapon ünnepeljük egyházközségünk fogadalmi ünnepét Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. A délelőtti szentmise után körmenetben vonultunk ki a templomkertben lévő Jézus Szíve szoborhoz, ahol megújítottuk az elődeink által tett fogadalmat.

A szentmise keretében áldásban részesültek azok a házaspárok, a házasságkötésük „kerek és neves” évfordulóját ünnepelik ebben az évben.

A szentmise után nyárindító egyházközségi családi napot tartottunk a templom kertben, egy ebéddel egybekötött találkozást, melyhez ki-ki hozzájárulhatott süteménnyel, üdítővel. Alkalom nyílt ennek keretében kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre, a gyermekeket kézműves és egyéb foglalkozások várták.

Jézus Szíve ünnepére megjelent az „OTTHONUNK AZ EGYHÁZ” ezévi 2. száma.

A rend története

A pálos rend magyar alapítású férfi szerzetesrend, amely a mai napig működik. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje (latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE) A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.

Boldog Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat.

Remete Szent Pál 228 körül született Thébában, Egyiptomban, mely a Római Birodalom tartománya volt. Decius (259–261) és Valerianus (253–260) császárok idejében igen nagy üldözés támadt a keresztények ellen Thébában. Az üldözés elől a sivatagba menekült, hátrahagyva minden vagyonát. A sivatagban, egy hegy tövében kies barlangra talált: benne tiszta forrás csörgedezett, a barlang felső nyílásán besütött a nap, a bejáratánál pedig nagy pálmafa adott árnyékot és gyümölcsöt. Ide húzódott Pál, s bár időközben az üldözések alábbhagytak, majd 313-ban Nagy Konstantin császár türelmi rendelete nyomán teljesen megszűntek, itt is maradt haláláig. Hat évtizedet töltött a barlangban, imába és munkába merülve. Isteni jelként egy holló naponta elhozta Pálnak mindennapi táplálékát, egy darab kenyeret.

A pálos rend töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV. századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is. Erre az időre a világon 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt, melyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt.

A török hódoltság ideje alatt az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy kis mag.

A pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre. A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket.

A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet Magyarországon: Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. 2014 januárja óta az erdélyi Hargitafürdőn is már pálos szerzetesek imádkozzák a zsolozsmát.A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában a Jasna Góra-i kolostorban van. A magyar tartomány székhelye pedig  Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban,Márianosztrán és Petőfiszálláson

Petőfiszállás-Pálosszentkút kegyhely története

Azon a helyen, ahol a mai templom áll, több, mint 200 éven át mintegy 600 lelket befogadó Szt. István korabeli templom emelkedett. A hagyomány szerint a templom melletti forrásba rejtették el a török hadak elől Ferencszállás lakói a legméltóságosabb Oltáriszentséget. A török hódoltság megszűnte után ismét benépesedett az elhagyott vidék. Ekkor történt, hogy a Boldogságos Szűz kiváló módon mutatta ki szeretetét a környék lakói iránt. Így mondja el a legenda:

1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult, hogy a régi ferencszállási templom romjain újat építsenek. Az építkezéshez a régi templom köveit is felhasználták. Egy évtized múlva elkészült a templom, s körülötte a keresztút tizennégy stációja:

A templom freskóit az a Takács István festette, aki a péceli templomét is. Így – Laci atya szavaival- olyan élmény volt ide belépni, mintha haza jöttünk volna.

És egy másik péceli vonatkozású kapcsolat:
A Mária múzeumot Kátai Géza atya hozta létre, akit 1955-ben szenteltek pappá, s 1957-ben Pécelen volt káplán. Az ÁVO a templomkertből, a gyermekek közül vitte el fényes nappal. Ennek tanúi, az akkori gyermekek közül többen is itt élnek egyház-községünkben. Kátai atya később Gödöllőn lett plébános.

1940-ben a Magyarországra visszaköltözött Pálos Rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. A pálosok 1940-1950-ig, a rend megszüntetéséig irányították a kegyhely életét. Egy évtizednyi munkálkodás után azonban őket is feloszlatták.

A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet Magyarországon, s ekkor kerültek vissza a pálos atyák Petőfiszállásra is.

Csaba atya tájékoztatása után meghallgattuk dr. Fejérdy Áron atya „Isten szeretetének elsődlegessége” című, az Imakatekézis 5. előadását.

„Az előadás Isten szeretetének elsődlegessége köré épült, arra fektetve a hangsúlyt, hogy a felkészülési időben .. készüljünk belső megújulással, megtéréssel is, hogy könnyű legyen ’belépni’ Isten országába…. Milyen kaput keressünk, hogy belépjünk?.. Bemenetelünk Isten országába az imádság kapuján lesz könnyű, hiszen az ima ’otthonlét Istennel’.

Következő fontos kapu Isten végtelen és ingyenes szeretetének befogadása….A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem, hogy Ő előbb szeretett minket.

Az előadás szerint egy második megtérésre is szükség van  a ’szimpla’ hitünk után, amikor megváltozik nézőpontunk, és nem mi vagyunk a középpontban, hanem Krisztus. Egy olyan második megtérés, amikor megújítjuk meghívásunk örömét és lelkesedését.„

(Részlet Medveczky Lilla beszámolójából, amelyet a búcsúra megjelent „Otthonunk az Egyház” hírlevélben írt.)

Az előadás után a korábbiakhoz hasonlóan kiscsoportokban beszéltük meg az elhangzottakat, két kérdést körüljárva: Mi fogott meg az előadásban, illetve milyen következményei vannak számomra az életben.

A megbeszélések után Lovász László testvérünk a megtéréséről tett tanúságtételt, mely után került sor a szentmisére, ami a sok gyónni szándékozó miatt megcsúszva kezdődött el.

A szentmise után indultunk hazafelé, útközben Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban ebédeltünk, majd az ebéd utáni rövid városi sétát követően lelki élményekben gazdagodva utaztunk haza.

Június 28. Péntek

Ezen az estén került sor a két Bibliakörös csoport közös „évzárójára”, „záróvizsgájára”. Négy fős csoportokat alkotva bibliai kérdésekre adott megoldásokból vetélkedtek a csoportok, ki tud több pontot összegyűjteni. A játék végén mindenki értékes ajándékok közül választhatott kedvére valót. Ezek után az este a hozott sütemények és üdítők elfogyasztása közbeni kötetlen beszélgetéssel folytatódott.

Álljon itt Czétényi Sándorné beszámolója :

„Bibliakörök összevont “záróvizsgája

2024. június 28-án, az esti szentmise után összegyűltünk a hittanteremben, hogy Bibliakör csoportjaink számot adjanak az elmúlt “tanévben” szerzett tudásukról.

László atya köszöntését és rövid bevezetőjét követően 3-4 fős csoportokat alkottunk és megkezdődött a “feleltetés”. 1-5-ig terjedő nehézségi fokozatú kérdéseket kaptunk, melyek megválaszolására kb. 1 perc állt rendelkezésünkre. A múló időt László atya zsebhomokórája jelezte. A válaszok a kérdések nehézségi fokozatának megfelelően lettek pontozva, helytelen válasz 0 pontot ért, de lehetett rabolni, ha az adott csapat nem tudta a választ, a másik megmondhatta, amely plusz pontot jelentett számára.

Mint minden vizsgán, itt is voltak, akik kiválóan, és voltak, akik gyengébben teljesítettek, de az igyekezet mindenkiben megvolt. Megállapíthattuk, hogy nem hiába vettünk részt a Bibliaköri foglalkozásokon. A győztes csapat szép ajándékot, a többi csapat vigaszdíjat kapott, senki nem távozott üres kézzel.Miután letudtuk a “vizsgakövetelményeket”, megköszöntük László atya egész tanévi türelmes és részletetes magyarázatait, majd kötetlen beszélgetéssel, finom sütemények és üdítő italok fogyasztásával töltöttük az est további részét. 9 órakor elbúcsúztunk, jó nyaralást, kellemes időtöltést kívánva egymásnak. Szeptemberben ismét találkozunk.„

Június 30-án, vasárnap az esti szentmise volt a nyári szünet előtti utolsó gitáros mise.

Bővült a Karitász csoport elérhetősége, e-mail mellett már telefonon is várják a szolgálatot segítő információkat, és várják új tagok jelentkezését is.

Július 14-én, vasárnap a délelőtti 10.30-as szentmise 11.00-kor kezdődött. Plébános atya Kókán, a szent Margit kápolna búcsúján mutatott be ünnepi szentmisét, a helyettesítő atya pedig csak így tudta vállalni a helyettesítést.

Július 28.vasárnap Nagyszülők és idősek világnapja

Ez a nap egybe esik a mendei templom búcsújával. Mendén az ünnepi szentmise délelőtt 11-kor kezdődött, ezért Pécelen a vasárnapi szentmise reggel 9 órakor volt.

A pápa 2021-ben alapította a Nagyszülők és idősek világnapját, amelyet július negyedik vasárnapján ünnepel az Egyház, Szent Joachim és Szent Anna, Jézus nagyszüleinek liturgikus ünnepéhez közel.

Ebben az évben Ferenc pápa a magányt választotta az idei, 4. világnap témájának; üzenetének mottója: „Ne hagyj magamra idős koromban!” (Zsolt.71,9 „Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy!”)„

„Július 28-án, vasárnap a katolikusokat szerte a világon arra hívja Ferenc pápa, hogy szánjanak időt rá, és gondolkodjanak el a nagyszüleik és az időskorúak által továbbadott nagy örökségről és bölcsességről.

…..A választott téma célja, hogy „felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy sajnos a magány sok idős ember életében keserű valóság, akik gyakran a kiselejtezés kultúrájának áldozatai”.

Üzenetében Ferenc pápa a 71. zsoltár idézetéből indul ki – „Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erőm elfogy!” – amely egy idős ember könyörgését írja le, aki az Istennel való barátsága történetéről elmélkedik. „A nagyszülők és az idősek karizmáinak, valamint az Egyház életéhez való hozzájárulásuk értékelésével a világnap célja, hogy támogassa minden egyházi közösség erőfeszítéseit a nemzedékek közötti kötelékek erősítésére és a magány elleni küzdelemre, annak tudatában, hogy „nem jó az embernek egyedül lennie” (vö. Ter 2,18)…….….Rávilágít a sok idős ember által elszenvedett magányra. „Ezzel a valósággal szembesülve a családokat és az egyházi közösséget arra hívják, hogy járjanak élen a találkozás kultúrájának előmozdításában, hogy hozzanak létre tereket a megosztásra, a meghallgatásra, a támogatás és a szeretet kifejezésére: így az evangéliumi szeretet konkréttá válik”…..A magány az emberi élet elkerülhetetlen állapota, és egyben meghívás arra, hogy az Atyaistenhez forduljunk vigaszért. Keresztényként a nagyszülőknek és az időseknek szentelt világnap arra ösztönöz minket, hogy tegyük félre kiselejtező kultúránkat, és mutassunk „gyengédséget és szeretetteljes figyelmet” közösségeink legtörékenyebb tagjai felé.„.

(Részlet a Magyar Kurir július 8. számából)

Ebbőlaz alkalomból teljes búcsú nyerhető az idősek számára, ha részt vesznek a világnap alkalmából bemutatott valamelyik szentmisén, vagy ha egészségügyi szempontból nem tudnak személyesen részt venni, televízión, rádión, vagy interneten keresztül vesznek részt rajta. A fiatalabbak abban az esetben nyerhetik el a teljes búcsút, ha az irgalmasság cselekedetét gyakorolván meglátogatnak egy idős embert.

Augusztus 5-8. Karitász gyerek tábor

Ezen a héten került megszervezésre az éves, immáron szokásosnak nevezhető, a Karitász csoport által szervezett gyermektábor.

Álljon itt Görbéné Ildikónak, a Karitász csoport vezetője beszámolójának rövidített változata:

„Az első nap egy ismerkedő csapatépítős nap volt. Megtanultuk egymás nevét különböző játékok segítségével, délután a templomban el tudtak egy kicsit csendesedni, volt lehetőség egy rövid imára, a fő témánk, amire ezek a délutáni elcsendesedések épültek a teremtés történet volt. Az egész héten fellelhető volt a téma feldolgozása, elmélyítése.……Lehetőség volt közös társasjátékozásra, …..egész napos kézműveskedésre, ….robotikával ismerkedhettek a gyerekek, ….föllátogatunk a trianoni emlékműhöz,…..számos kémiai kísérletet nézhettek meg.A táborban egész héten az öröm és a vidámság kapott főszerepet, mind a gyermekek mind pedig a felnőttek részéről. A karitász táborban szolgálóknak: Bezák Viktória, Siposné Kovács Katalin, Nyári-Kis Zsuzsanna, Figusch Károly, Huba Zsuzsa, Almási Zsuzsa, Bezák Tibor, Kurczina Teréz, Dévai Csilla, Kórodi Mária, Békési Angéla, Görbe Ildikó, Haszara Ági, Barabás Viktória, köszönjük az egész hetes szolgálatot.”

Augusztus 15. csütörtök Nagyboldogasszony

Parancsolt ünnep! Mivel ebben az évben hétköznapra esik, ezért , hogy a dolgozók is eljuthassanak szentmisére, az ünnepi szentmise este 6 órakor volt.

Augusztus 15-e Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napja, egyben Magyarország patrónájának ünnepe.

„Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele (Assumptio beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe és egyben Magyarország patrónájának is ünnepe. Az ünnep legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja.

Szűz Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint Jézus anyja a földi létből testével-lelkével együtt egyenesen a mennyei boldogságba jutott, 1950. november 1-jén hirdette ki XII. Pius pápa Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitúciójával.

…..Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben erre a napra, augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.

A felajánlás nyomán a magyar történelem évszázadaiban a közjogban is érvényesült a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

A katolikus egyházban a Mária-napok között Nagyboldogasszony napja a legbensőségesebb, legmagasztosabb ünnep….”

Ezen a héten megkezdődött az orgona felújítása. A szentmiséken kántorunk, Kiss Zsuzsanna szintetizátorral helyettesíti az orgonát. A felújítási munkák alatt a kórusra nem lehet felmenni.

Augusztus 20. Kedd, Szent István király ünnepe

Az ünnepi szentmise reggel 9 órakor volt, mert László atya a 10 órai városi ünnepség alkalmával az új kenyér megszentelésén vett részt.

Szeptember 1. Vasárnap Teremtésvédelmi világnap

Szeptember 1-jét Ferenc pápa 2015-ben a Teremtés gondozásának imavilágnapjává jelölte ki. „Szeptember első napja a keresztény család számára a teremtésvédelem imavilágnapját jelenti, amellyel a teremtés időszaka kezdődik, mely október 4-én, Assisi Szent Ferenc emléknapján ér véget. Ebben az időszakban a keresztények az egész világon megújítják a teremtő Istenbe vetett hitüket, és különleges módon egyesülnek a közös otthon megőrzéséért végzett imában és cselekvésben” – magyarázza Ferenc pápa üzenetének kezdetén.

Szeptember 2-tól 22-ig a Karitász csoport iskolakezdési adományokat gyűjt a rászoruló családok számára. Ebben az évben a korábbiaktóleltérően elsősorban anyagi támogatást kérnek, amit a rászoruló családok utalvány formájában kapnak meg. Aki tárgyi felajánlást szeretne tenni, azokat a hittanteremben lehet leadni a szentmisék alkalmával.

Szeptember 8. Vasárnap. „Jöjj Szentlélek Úristen…”

A mai délelőtti szentmisében kértük a Szentlélek áldását az előttünk álló iskolai év munkájára. A szentmise végén László atya (immár „hagyományosan”) megszentelte a gyermekek iskolatáskáit.

„…..Szentlélek Úristen, istenfélelem lelke. Vezesd a gyermekeket, fiatalokat, felnőtteket, hogy ez az év gyümölcsöző legyen számukra, s előrehaladjanak a hitben és a jézusi életben.

Szentlélek Isten a bölcsesség lelke. Adj bölcsességet a családoknak, hogy első feladatuknak tartsák gyermekeik Jézushoz vezetését, s ha kell, tudjanak ezért minden áldozatot vállalni.

Szentlélek Isten a jámborság és istenfélelem lelke. Add kegyelmedet a szülőknek, hogy hívő életükkel példát adjanak gyermekeiknek a Jézusi életre……„

A mai naptól minden vasárnap a délelőtti szentmisék alatt újra lesz ovis hittan.

Szeptember 28-ig lehet jelentkezni azoknak a gyermekeknek 4. osztályos kortól, akik szeretnének elsőáldozáshoz járulni, és nem a Szent Erzsébet iskolába járnak.A leendő elsőáldozók szüleinek az első szülői értekezlete szeptember 28-án szombaton az esti szentmise után 7 órakor lesz.

Azoknak a fiataloknak, akik bérmálkozni szeretnének (8. osztályos kortól), szeptember 29-ig van lehetőségük jelentkezniük plébános atyánál, Barabás Viktória hitoktatónál, vagy a hátsó asztalokra kitett jelentkezési lapon. Számukra a 2 éves felkészítés első alkalma szeptember 29-én, vasárnap a délelőtti szentmise után lesz.

Szeptembertől újra indul/folytatódik a Bibliakör, továbbra is két csoportban: az első csoport a hónap első és harmadik szerdáján, a második csoport (tagjai között vannak az énekkarosok, akiknek szerdai napokon vannak az ének próbái) a hónap második és negyedik péntekén találkoznak a Szent Erzsébet iskolában.

Szeptember 21. Szombat

Marton Zsolt püspök atya a mai napra hívta az egyházmegye papságát és híveit a felújított váci Nagyboldogasszony –székesegyház megáldására és új oltárának felszentelésére a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisére, valamint az ünnepi kulturális programjaira. Sajnos a Dunán levonuló magas árvíz Vác térségét is érintette, ezért püspök atya az ünnepi eseményt október 6-ra, vasárnap délután 16 órára halasztotta. Elkezdődött László atya számára is az új tanév PPKE KJPI-ben. Az előadások minden héten hétfőn és kedden vannak, ezért hétfőn és kedden nem lesz szentmise.A további miserend változatlan.

Szeptember 27. Péntek

A mai napon a két Biblia körös csoport közös, összevont találkozójával kezdődött a „tanév”. Az este kezdetén elimádkoztuk közösen a napi esti zsolozsmát, majd „csapatépítés” gyanánt egy érdekes és tanulságos „játékot” játszottunk. Plébános atya rengeteg, állatokat ábrázoló kártyákat terített ki az asztalokon, majd miután alaposan körbe néztük őket,egyet ki kellett választanunk, majd az első körben meg kellett indokolnunk választásunkat. Nagyon érdekes és elgondolkodtató indokokat hallhattunk társainktól. A második körben pedig a választott állattal kapcsolatban összefüggést, utalást kerestünk a Szentírásból, vagy hogyan hozható kapcsolatba az adott állat a hitünkkel, az Istennel, Jézussal.

Ez a nap egyébként Páli Szent Vince ünnepe. A szent Vince által alapított Irgalmas Nővérek, vagy Szeretet Leányai 1922-ben telepedtek le Pécelen, miután a csehek Pozsonyból elüldözték őket (köszönhetően a Trianoni békediktátumnak). A Szent Erzsébet iskola a régi, a rendszerváltozás után az államtól visszakapott és felújított iskolában az alapító nővérek nyomdokaiban folytatják keresztény szellemben az oktató-nevelő munkájukat. Almási Zsuzsanna igazgató nő behozta a Szent Vince ereklyéjét őrző ereklye tartót, melyet a nővérek a rend feloszlatása után megőriztek, s ma az iskolában került elhelyezésre.

Az este zárása után közösen elimádkoztuk a „Vincés Család imáját”:

Szeptember 28. Szombat

A Budapest-Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébánia szeretettel hívja és várja a XV. Országos Magyarok Nagyasszonya Találkozóra a Szűzanya oltalmában álló egyházközösségeket.

„Szeptember 28-án, a péceli egyházközösség 10 tagja vett részt, a XV. Országos Magyarok Nagyasszonya Találkozóján, a Bp Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya templomában.

Az ünnep aktualitását emelte, hogy a templomot immár teljes fenségében, felújítva használhattuk, mivel egy évvel ezelőtt októberben készült el.

Az áhítat 10 órakor rózsafüzérrel kezdődött, majd a misét, immár hagyományszerűen Dr. Kovács Zoltán atya, a Szent István bazilika plébánosa, teológia tanár, tekintélyes mariológus celebrálta…….

Kis péceli csoportunkat megható megtiszteltetés érte, felkértek minket a könyörgések felolvasására……..

Ebéd után Szotyori Nagy Gábor, a Szent István bazilika orgonaművésze adott elő Liszt, Bach, és modern darabokat, Koloss István, Lisznyai-Szabó műveket adott elő.

Végül, rövid pihenő után záró imádságra, péceli zarándokcsoportunk vezetőjét, Lacit atyát kérték fel a Lorettói litánia imádkozására, amit Eszterházy Pál felajánló imája követett….„

(Részlet Klement Szabolcs beszámolójából)

Szeptember 29. Vasárnap Szent Mihály, a Váci Egyházmegye védőszentjének ünnepe,
Elvándorlók és menekültek világnapja

„Isten vándorol: nemcsak népével, hanem népében is, abban az értelemben, hogy azonosul az emberekkel, a férfiakkal és nőkkel a történelem útján – különösen a legutolsókkal, a szegényekkel, a kirekesztettekkel –, mintegy kiterjesztve a megtestesülés misztériumát.

Ezért a találkozás a migránsokkal – mint minden rászoruló testvérrel – egyben Krisztussal való találkozás is. Ő maga mondta ezt nekünk. Ő az, aki éhesen, szomjasan, idegenként, ruhátlanul, betegen és fogolyként kopogtat az ajtónkon, kérve, hogy találkozzunk vele és segítsünk neki…. Idegen voltam, és ti befogadtatok engem… …bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek…. Tehát az úton minden találkozás lehetőség az Úrral való találkozásra, mert a segítségünkre szoruló testvérben Jézus van jelen.„

(Részletek Ferenc pápa üzenetéből erre az alkalomra, Magyar Kurir)

Október 6. Templom búcsú

A délelőtti ünnepi szentmise előtt zenés áhítat volt templomunkban. Kántornőnk lánya, Lökösházi Mária opera énekes a zeneirodalom legszebb Ave Maria darabjaiból adott elő. Nagyon lélekemelő volt ennyi gyönyörű „Üdvözlégy Máriát” hallgatni. Külön öröm volt, hogy az előadás orgona kísérete a felújított orgonán szólalt meg. Az is érdekes „véletlen” (?), hogy a Nagyboldogasszony hetében a felújítás miatt elhallgató orgona Magyarok Nagyasszonya ünnepére szólalt meg gyönyörű hangon. Hála érte a Jóistennek! Az ünnepi szentmisét Hümpfner Erik újmisés atya, gödöllői káplán mutatta be. A szentmise után újmisés áldásban részesítette a jelenlévő híveket. László atya idézett egy közismert mondást, miszerint „egy újmisés áldásért érdemes egy pár csizmát elkoptatni”. Nekünk szerencsénk volt, mert nem kellett sem csizmát, sem cipőt elkoptatni, köszönhetően Erik atyának, aki „házhoz hozta” áldását,mely lehetőséget minden jelenlévő ki is használt.

A szentmise után a hittanteremben a hívek által hozott enni-innivaló fogyasztása közben lehetőség volt kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre a vendég atyával. A gyermekek számára játékos nyomozás keretében ismerkedhettek meg templomunkkal. A nyomozásban Pecelitó, a templomi kisegér feladványai nyújtottak segítséget. A játékot összeállította és irányította Barabás Tünde hitoktató, és voltak önzetlen felnőtt segítői is, Síposné Kovács Katalin hitoktató és Görbe Péter.

Az ünnepre megjelent az „Otthonunk az Egyház” hírlevél XVIII évf. 3. száma.

Október 8. Magyarok Nagyasszonya ünnepe

Az ünnepnapon este 7 órakor volt szentmise, amelyen a munkanap ellenére sokan vettek részt, az énekkar két kórusművet adott elő.

Október a Rózsafüzér hónapja. A szentolvasó imádkozásának rendje templomunkban: szerdán a reggeli mise után, csütörtökön 8 órától, pénteken és szombaton az esti szentmise előtt, vasárnap pedig a délelőtti szentmise előtt imádkozzuk közösen a Rózsafüzért.

Október 19. Szombat Szüreti bál

Az elmúlt évi farsangi és szüreti, valamint az idei tavaszi farsangi bál sikerén felbuzdulva idén ősszel is összejött az egyházközség apraja-nagyja (apraja nélkül) egy jó hangulatú, kötetlen beszélgetésre, szórakozásra alkalmat adó estére a Szent Erzsébet iskolába.

„…….Október 19-én 19.00 órakor vette kezdetét az idei szüreti bál, Óvári Rózsika kezdeményezésének, szervezésének, lebonyolításának köszönhetően. …. A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola munkatársai ismét kivették részüket a munkából, az alkalomhoz illően terítettek, díszítették a „báltermet” öröm volt belépni. Mintegy hatvan vendég jelezte részvételét a vacsorával egybekötött táncmulatságra. Hamar megtelt a terem, szólt a zene, senki nem unatkozott. Sok régi arccal találkoztunk, de voltak, akik először jöttek el.

…….Két fiatalember érkezett, mindketten a Zeneiskola tanulói, trombitán adtak elő egy dalt. Utánuk következett hagyományosan a Péceli Női Kar, Surmann Mária karnagy vezetésével. Sok vidám nótát énekeltek, némelyikbe bevonták a vendégeket is.…….Kalapács-Ódor Cintia énekművésznő………operett és musical slágereket adott elő óriási sikerrel. Műsora végén vastapssal jutalmaztuk előadását.Ezt követte a finom vacsora, töltött káposzta tejföllel, tejföl nélkül, sütemények és gyümölcsök nagy választéka. Italról mindenki saját maga gondoskodott……….A vacsorát a mindig várva várt tombola követte. Rengeteg, szebbnél szebb, értékesebbnél értékesebb nyeremény került sorsolásra. Mint minden alkalommal voltak, akik többszörös nyereményt tudhattak magukénak, voltak, akik kevesebbet, és voltak, akik anélkül maradtak. Senki nem bánkódott sokáig, mert megkezdődött a tánc. Mindig az idősebb korosztály a merészebb, a fiatalok inkább ülve maradnak. Egyre jobb lett a hangulat, először párban, majd kört alkotva, végül vonatozva táncoltunk, mulattunk. Közel éjfél volt, mire vége lett a mulatságnak………„

(Részletek Czétényi Sándorné beszámolójából)

Október 20. Évközi 29.vasárnap, Missziós vasárnap

A katolikus egyházban 1926 óta hagyomány a missziós gondolat tudatosítása október folyamán, ezért az október a világmisszió hónapja, minden október harmadik vasárnapja pedig II. János Pál pápa rendeletére a világmisszió vasárnapja. A missziós vasárnap arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyház természeténél fogva missziós, ezért fontos, hogy minden tagja ossza meg a hit ajándékát azokkal, akik még nem kapták meg. Jézus hitterjesztésére vonatkozó felhívását követve a világ számos országában tevékenykednek misszionáriusok, akiknek célja Krisztus tanításának továbbadása az egész földkerekségen.

Finta Lajos misszionárius atyát ma már kevesen ismerik Pécelen. Családjával Rákoskeresztúron élt, és az 1970-es években 3 testvérével együtt (akik közül ketten ma is Pécelen élnek) kezdtek Pécelre járni ifjúsági hittanra, itt kapcsolódtak be a közösségi életbe. Lajos atyát a Jóisten papi szolgálatra hívta, 1982-ben szentelték pappá. Magyarországi szolgálata közben elhívást érzett a missziós munkára, így 2003-tól Argentínában 5 évig, majd Peruban az Amazonas őserdejében élő indiánok között végezte lelkipásztori munkáját 14 éven keresztül. Az analfabéta indián gyermekek számára alapított iskolát, kollégiumot, felújította a templomot, keresztelte, elsőáldozáshoz vezette a gyermekeket. 19 évi missziós munka után 2021-ben tért vissza Magyarországra. „Én ültettem, más majd öntöz, az aratás pedig Istené lesz”, vallja Lajos atya. Ma Dunavarsány plébánosa.

(Az interneten találhatunk vele készült riportokat missziós tevékenységéről)

A mai vasárnapon a missziók javára volt gyűjtés

Október 23. szerda

Ez a nap hármas ünnep: Nemzeti ünnepünk, Kapisztrán Szent János ünnepe, illetve a Váci egyházmegye alapításának jubileumára történő felkészülés napja. A péceli és a mendei egyházközségek soron következő, 6. ima-katekézisére ezen a napon került sor Mendén. A katekézis témája: „Communio-egyháztan, az egység”. Délután 3 órakor szentmisével kezdődött a program, majd utána a második évad két video előadását: Dr.Fejérdy András egyháztörténész „Communio-egyháztan” c.előadását, majd pedig Marton Zsolt püspök atya „Az egység c.előadását.

Néhány gondolat a püspök atya előadásából:

„…..Jézus főpapi imádságában az utolsó vacsorán az Atyához imádkozott az egységért.
Az egység építése: nyitottság az egységre, együtt gondolkodni, érezni, beszélni, cselekedni.
Vágyni, akarni kell az egységet, ekkor Jézus megteremti bennünk.
Imádkozzunk az egységért, legyünk készek tenni érte.
Jézus mondta, ha ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.…”

Az előadás megtekintése után Engler Györgyné Éva, Bálintné Marsik Katalin és Matókné Eck Anikó arról tettek tanúságot, hogy Mendén 25 évvel ezelőtt hogyan kezdődött a közösség kialakulása, az eltelt évek alatt hogyan fejlődött, alakult a közösség élete, milyen közös programjaik voltak, milyen problémákkal, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, és hogy ezeket a problémákat hogyan tudták megoldani, hogyan tudták tovább „éltetni” a közösséget.

A tanúságtétel után kisebb csoportokká alakultunk és az előadással kapcsolatban három fő kérdésről beszélgettünk:

„-Te kikkel és hogyan építed a közösséget?

–Volt-e olyan helyzet, hogy azt érezted fel kell adnod saját ötleteidet, terveidet a közösségért?

–Érezted-e már, és ha igen, hogy te beletettél mindent egy feladat elvégzésébe, akkor az Úr hozzátette, ami hiányzott? „

Az este a mendei testvéreknek köszönhetően agapéval zárult.

Október 25. péntek

A karitász csoport ma délutánra hívta, várta a gyermekeket a hittanterembe, Márton napi lámpás készítésre. Síposné Kovács Katalin és Barabás Viktória segítségével a gyermekek szorgalmasan, nagy lelkesedéssel készítették lámpásaikat.

November 1. Mindenszentek ünnepe

Délelőtt 10.30-kor volt ünnepi szentmise, délután 16 órakor temetői ájtatosság volt a ravatalozó előtt. Előtte délután síremlékek megáldására került sor, akik ezt előre kérték a megelőző hetekben.

November 8. Péntek

A karitász csoport este 6 órára hívta elsősorban a gyermekeket a Jézus Szíve Idősek Otthona parkjába a „Márton napi fényösvényre”. A gyermekek a korábban maguk által készített lámpásokkal Barabás Viktória hitoktató vezetésével tettek egy sétát a park sétaútján, miközben megismerkedtek Szent Márton legendájával. A gyermekeket sok szülő, nagyszülő is elkísérte. Az otthon lakói közül a hideg idő ellenére is többen megtekintették a gyermekek műsorát. A séta után minden részt vevőt egy meleg teával és zsíros kenyérrel vártak a hittanterembe a karitász csoport tagjai.

November 9. Szombat

Templomunk Regina Coelestis énekkara karnagyának, Kis Zsuzsannának a kezdeményezésére második alkalommal került sor templomunkban a péceli kórusok találkozójára. A házigazda kórus mellett fellépett a Péceli Nőikar, a Petőfi Sándor Férfikórus, a Péceli Ifjúsági – és Gyermekkar, Péceli és Nagytarcsai Evangélikus Gyülekezet közös NaP Kórusa, a Református Egyház Ráday Pál vegyes kara.

November 17. Vasárnap Szegények világnapja

A Világnap alkalmából Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelet intézett a hívekhez, amely minden szentmisén felolvasásra került:

…..„Szent Erzsébet példája arra tanít minket, hogy bármilyen élethelyzetben éljünk is, segíteni mindig tudunk. Mai rohanó világunkban nagyon nehéz lehet, hogy ne csak a saját életünkre, problémáinkra figyeljünk, hiszen nap-mint nap hallunk a háborúk borzalmairól, tapasztaljuk a felgyorsult és Istentől egyre inkább elforduló világ zaját, és sokszor úgy tűnik, már az is meghaladja erőnket, hogy megvédjük családunkat, szeretteinket, baráti kapcsolatainkat. Sokszor úgy érezzük, hogy ezen túl többet már nem bírunk. Ilyenkor kell, hogy eszünkbe jusson Szent Erzsébet példája, aki minden akadály ellenére a hétköznapokban, odafordulásával, figyelmével, önzetlen munkájával mutatta meg végtelen szeretetét a szegények iránt……”

(Részlet a levélből)

A szentmise záró áldása előtt László atya megáldotta azokat a kenyereket, amelyeket a Karitász csoport készített:

„Könyörögjünk. – Mindenható Atyánk, Urunk és Istenünk! Áldd meg ezt a kenyeret mennyei áldásoddal, hogy akik ebből esznek, azoknak váljék testi-lelki gyarapodásukra és üdvösségükre. Tartson távol tőlük mindenféle betegséget és a gonosz lélek minden kísértését. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki nekünk mennyei kenyerünk, örök életünk és üdvösségünk; és aki veled él és uralkodik a SzentlélekkeI egységben, Isten, mindörökkön-örökké. – Ámen.„,

és a szentmise után a családoknak osztottak ki a csoport tagjai.

A Karitász csoport november 16-24. között karácsonyi élelmiszer gyűjtést szervez a péceli rászoruló családok számára. A tartós élelmiszerek mellett lehetőség van a gyűjtést pénzadományokkal is támogatni, amelyek élelmiszer utalvány formájában kerülnek kiosztásra a rászorulóknak.

A szentmise után a Szent Erzsébet iskola diákjai bábelőadás formájában elevenítették meg Szent Erzsébet életét:

A következő héten kerül megrendezésre a katolikus iskolában a „Szent Erzsébet hét,” melynek során a különböző programok mellett a szerdai iskola-misén kerül sor az első osztályosok nyakkendő szentelésére.

November 23. Szombat

A ma esti szentmise után a Gitáros énekkar vezetésével szentségimádást, majd hálaadást végeztünk az elmúlt egyházi évért. Elimádkoztuk a Jézus Szíve litániát és a felajánló imádságot Jézus Szívéhez, mely egyben búcsúnyerési lehetőség is a szokott feltételek teljesítése mellett.

„…Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony hetében került sor arra a több hónapig tartó munkára, amely templomunk orgonájának felújítását szolgálta. A legtöbb ember ezt csak egy egyszerű „technikai” hírként kezeli, valójában hallatlanul nagy dolog, hiszen  ilyen „töviről – hegyire” felújításra csak emberöltőnként kerül sor. Ezt mindennél jobban mutatja az alábbi két adat. A hangszert a Rieger Testvérek Rt. 1899-ben (egy levéltári anyagban található levél szerint 1900-ban) készítette. És noha időszakos javítások természetesen történtek, ilyen nagy-mértékű generálozásra még nem volt példa. Hálás köszönet érte az egyházközségnek, illetve a hívek áldozatkészségének……„

(Részlet dr. Lukács Ferenc beszámolójából)

….„A kóruson található orgona csaknem egyidős a templommal, a Rieger-testvérek orgona-gyárában készült. Az egy manuálos hangszer kitűnő hangzást biztosít, ugyanakkor műszakilag is érdekes, hiszen nem elektromos, hanem úgynevezett mechanikus orgona, ami azt jelenti, hogy a billentyű lenyomása – áttételeken keresztül – közvetlenül nyitja az orgona sípjait…..”

(Idézet templomunk történetéből)

E sorok írója egy érdekes programra talált az internetet böngészve:

„…..Egy 1899-es, mechanikus kúpládás Rieger-orgona is megszólal ma este a jótékonysági hangversenyen

Jótékonysági hangversenyre hívják a klasszikus zene kedvelőit a Fő utcai Szent Ferenc sebei templomba ma este, (2024.december 12.) ahol Bach, Händel, Stradella, Schubert, Saint-Saëns és Percy B. Kahn művei mellett angol, latin és magyar karácsonyi énekekkel hangolódhatnak a résztvevők az ünnepre…..…..A templom kórusának előadásán hallható lesz egy igazi különlegesség is: egy 1899-es, eredeti állapotában megmaradt mechanikus kúpládás Rieger-orgona is…….”

Megtaláltuk orgonánk testvérét!!!

A Karitász csoport tagjai ebben az évben is készítettek adventi koszorúkat, karácsonyi díszeket, melyek a szentmisék után megvásárolhatók. A bevétel a karitász csoport munkáját segíti.

December 1. Advent első vasárnapja

A mai nap gyulladt meg az adventi koszorú első gyertyája. Adventben a szombati előesti szentmise előtt egyházközösségünk egy-egy közösségének közreműködésével ünnepélyesen gyújtjuk meg a koszorú újabb gyertyáját. A vasárnap délelőtti szentmisék előtt óvodásaink kis műsora keretében kerül sor a koszorú gyertyáinak meggyújtására.

Adventben hétfőn-kedden és szerdán reggel 6 órakor lesznek a hajnali szentmisék, ezen a héten kivételesen péntek reggel is lesz hajnali szentmise. A szentmisék után a hittanteremben minden alkalommal agapé lesz, melynek elkészítését egy – egy közösség vállalja.

December 8, Advent 2. vasárnapja

December 15. Advent 3. vasárnapja

Délután 5 órakor a város adventi koszorúján egyházközségünk képviseletében László atya gyújtotta meg a harmadik gyertyát. A Szent Erzsébet Iskola diákjai betlehemezést adtak elő, templomunk kórusa pedig karácsonyi énekekkel teremtettek ünnepi hangulatot.

December 20-án, csütörtök este 17.30-tól a Péceli Gyermek- és Ifjúsági Kórus adott Karácsonyi hangversenyt templomunkban.

December 23. hétfőn volt az utolsó hajnali szentmise. Utána szorgos kezek állították fel a karácsonyfákat, végezték el a templom ünnepi díszítését, és az ünnepre történő nagytakarítást.

December 24-én délután az egyházi iskola diákjai pásztorjátékot adtak elő a templomban. Az éjféli mise előtt Karácsonyi zenés áhítat keretében templomunk Coelestis Regina kórusa, valamint Csokonay Anna szóló éneke, Kiss Zsuzsanna kántorunk orgona játéka segített ráhangolódni az ünnepre, az éjféli szentmisére.

Karácsonyra megjelent az OTTHONUNK AZ EGYHÁZ ezévi 4. száma.

….Ferenc pápa a Spes non confundit kezdetű bullájával elrendelte, hogy a 2025-ös jubileumi év 2024. december 24-én a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával vegye kezdetét. A szentév mottója: „A remény zarándokai”. A szentévet az egyházmegyék püspökei december 29-én, Szentcsalád vasárnapján nyitották meg egyházmegyéikben.

„….A szentévek eredete az Ószövetségig vezethető vissza. Mózes törvénye különleges évet, a „nagy örömünnep évét” írta elő a zsidó nép számára: „Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek felszabadulást az ország minden lakosának. Legyen az nektek örömünnep: hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez. Örömünnep legyen számotokra az ötvenedik esztendő! Ne vessetek és ne arassátok le, ami az aratás után kihajtott; a metszetlen szőlőt ne szüreteljétek le! Mert örömünnep az, tartsátok szentnek. A mezőről egyétek annak termését. Az örömnek ebben az esztendejében jusson hozzá újra mindenki a birtokához” (Lev 25,10–14).

A kürt, amellyel e különleges, az Úrnak szentelt év kezdetét hirdették, egy kos szarvából készült, héberül „Jóbel”– e szóból származik a „jubileum” szó. A jubileumi évben visszaadták a földet korábbi tulajdonosainak, elengedték az adósságokat, felszabadították a rabszolgákat, és pihentették a termőföldet. Az Újszövetségben Jézus úgy jelenik meg, mint aki beteljesíti az ősi jubileumot, minthogy azért jött, hogy „hirdesse az Úr kegyelmének évét” (Iz 61)……”

(Részletek A Magyar Kurirból)

December 28-án, Aprószentek ünnepén délután 3 órakor harangozás hívta imára a híveket azokért a gyermekekért, akik bármilyen okból nem születhettek meg.

December 29. Szentcsalád vasárnap

A mai szentmiséken felolvasásra került Marton Zsolt váci püspöknek, a szentévvel kapcsolatos levele. A szentmisék végén a jelenlévő családok külön áldásban részesültek.

December 31. Év végi hálaadás

Az esti 6 órai szentmise keretében adtunk hálát az eltelt polgári év minden kegyelmi ajándékáért, örömeiért, sikereiért. Szokás szerint László atya ismertette az egyházközség gazdasági helyzetét, a tervezett és megvalósult fejlesztéseket, a következő évi tervezeteket.

A lelki élet terén 4 örömteli dolgot emelt ki plébános atya:

• -Az „Élő kövek”-imakatekézis keretében 2-2 közös imaalkalom Pécelen és Mendén, valamint a közös zarándoklat Pálos szentkútra
• -Klement Szabolcs testvérünk felvételt nyert az akolitus képzésre, illetve Tálosi Andrást akolitussá avatta a püspök atya
• -Az orgona felújítása

Rövid statisztika:

keresztelés: 34 gyermek (4 másik településről), ebből 20 fiú és 14 leány

esküvő: 4 pár, ebből 2 péceli

temetés: 42, ebből 25 férfi, 17 nő, ellátva csupán 9 fő!!! (Lenne mit tennünk!)

Teljes búcsút nyerhettek azok a hívek, akik ezen a szentmisén részt vett, és „áhítattal” elénekelte a Te Deumot az esztendőben kapott jótéteményekért.

(Az év eseményeit feljegyezte Tasnádi György, köszönet mindazoknak, akik írásaikkal, fotóikkal hozzájárultak a minél teljesebb és sokoldalúbb tájékoztatáshoz!)