A péceli Római Katolikus Egyházközség története

évekre lebontva az írott Historia Domus, a képviselő-testületi jegyzőkönyvek és az emberi emlékezet alapján

 

Előszó a Historia Domus elektronikus változatához

Az ember természetében benne van a régi dolgok iránti érdeklődés. Különösen igaz ez arra a helyzetre nézve, amikor valaki a szűkebb pátriája, vagy közössége múltjával kapcsolatos könyvekkel, relikviákkal szembesül. Ez az érdeklődés adott esetben valóságos izgalommá fokozódik, amikor a kézbe vett könyvek  megsárgult  lapjain megelevenednek a kevesek által ismert múltbeli események, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy – ne féljünk kimondani a szót – megelevenedik a történelem.

A péceli egyházközség múltba nyúló története ugyanis része az országos vagy éppen világpolitika által meghatározott történelemnek (gondoljunk csak a második világháborúra, illetve annak Pécelt érintő vonatkozásaira). De ugyanez  elmondható akkor is, ha kizárólag magát a közösséget tekintjük, hiszen az egyházközség közel száz, bizonyos tekintetben pedig több mint kétszáz éves múltja maga is történelem.

Ez a történelem a mindennapokból (azok munkájából, örömeiből vagy éppen gondjaiból) épül fel, aminthogy az ennek az összeállításnak  az anyagából is olvasható. Ugyanakkor  felemelő és egyben lelkesítő  is olvasni ezeket a lapokat.

Példaként említhetjük, hogy az 1947. évi  Jézus Szíve körmeneten mintegy 7000 ember vett részt, ebből mintegy ezer fő volt a férfi. De említhetjük azt az esetet is, hogy 1948. októberében  templomi hangverseny keretében  vendégünk volt Bárdos Lajos, valamint a Mátyás templom kórusa. A koncerten elhangzó Bárdos-művek közül  az Istené az áldás c. kánont  mintegy 300 fő,  a Boldogasszonyt pedig kb. 120 fő énekelte.

Ezekkel az érzésekkel szembesültünk, amikor arra a gondolatra jutottunk, hogy a Historia Domus egészét ismételten áttekintsük, a hiányzó  adatokat  összegyűjtsük, és az egész  összeállítást a mai kor (technikai) igényeinek megfelelő formába öntsük.  (Későbbi döntés kérdése lehet az összeállítás szélesebb körben való megismerésének lehetővé tétele, amelynek egyik első lépése lehet az elektronikus formában való rögzítés.)

 

Munkánk során a következőket tartottuk szem előtt:

• A jelenleg meglévő és kézzel írott  Historia Domus pótolhatatlan érték, azt a jelenlegi   formájában mindenképpen meg kell őrizni. Az írások stílusát maradéktalanul követjük;
• Ugyanakkor az is látszik, hogy a sokféle kézírás gyakorta nehezen olvasható (nem utolsó sorban a használt kifejezések miatt),ami az áttekintést jelentősen megnehezíti. Emiatt a nyomtatott/nyomtatható szöveg megléte mindenképpen előnyös lehet. (Ez természetesen semmiképpen nem jelenti a kézzel írott összeállítás mellőzését);
• A meglévő kötetnek  számos hiányossága van, némely plébános kifejezetten jelezte is, hogy elődei a Historia Domust nem vezették. Ezeknek az éveknek az esetében a hiányzó adatokat más forrásokból pótoljuk ( pl. jegyzőkönyvekből, levéltári anyagokból, egyes esetekben pedig kifejezetten az emberi emlékezet révén, amint arra a főcím is kifejezetten utal);
• Összeállításunk természetesen nem pusztán “történet”, hanem  “történelem”, ezért az egyes anyagrészeknél  megjelöljük annak forrását.

A szerkesztők

 

*  *  *

KÜLÖN KÖSZÖNET DR. LUKÁCS FERENCNEK, AKI AZ EGÉSZ ÍROTT ANYAGOT ELOLVASTA, KIJAVÍTOTTA ÉS DIGITALIZÁLTA, VALAMINT EGYÉNI KUTATÁSAIVAL IS KIEGÉSZÍTETTE.

*  *  *

 

Bevezetés

Forrás: Mészáros István plébános – megtalálható a kézzel írott Historia Domus-ban.
Képeslapok forrása: http://postcards.hungaricana.hu/hu/

 

Pécel katolikus vallású lakosai régente az isaszegi plébániához tartoztak. 1762 évben Gróf Eszterházy Károly váczi püspök Isaszegtől Pécelt elszakította és mint leány egyházat Rákoscsabához csatolta. A nyomorúságos állapotban lévő péceli iskolát 1788. évben  báró Splényi Ferenc váczi püspöksége alatt fölépítették, melynek egy szobácskáját kápolnának használták. A rákoscsabai plébános 1892-ig évenként csak egyszer, a kápolna védőszentjének ünnepén, szent László király napján végzett szent misét Pécelen. Dr. Schuszter Konstantin ezen az állapoton úgy segített, hogy a rákoscsabai plébánián, épen Pécel érdekében, kápláni állást szervezett. 1892. évtől minden vasár- és ünnepnapon szent misét és szent beszédet tartottak  Pécelen.

A kápolna idők folytán szűknek bizonyult s Szilágyi Virgil közbenjárására  Schuszter Konstantin 1892. évben 8000 forintot tett le egy új templom építésére. Ugyanekkor  megindult a gyűjtés s 1899-ben felépült az új templom dr. Gallovics Győző plébános idejében. Védőszentje: Magyarok Nagyasszonya.

 

Ez  kép  mindenképpen a(z 1899.évben épült) templom legkorábbi állapotát tükrözi. Ezt erősíti a képen látható 1901. évi dátum. Ennek a ráírásnak  a hiányában is egyértelműen a korai (1931.év előtti) időkre kell következtetnünk, hiszen a templom szomszédságában nem látható a plébánia épülete, amely 1931-ben készült.(L.F.szerk)

1915. évig Pécel a rákoscsabai plébániának leányegyháza maradt. 1915. január 1-től helyi káplánság lett, első helyi káplánjává Szabados Gyulát nevezte ki a váczi püspök. Az átkos kommün zavarai közben Szabados Gyulát a kommunisták elfogták, elhurcolták és bebörtönözték. Ez alatt az idő alatt Fieszl János káplán látta el az elárvult egyházat.

Fontos dátum az egyházközség életében. 1915. január 01-től Pécelt önálló egyházközséggé minősítették, önálló helyi káplánság megszervezésével. Vezetője  Szabados Gyula káplán L.F.szerk. (a V.P.K.L. anyagából)

 

Pontosan nem tudjuk, hogy melyik évben készült ez a kép a templom belsejéről. Azt azonban az internetes adatokból biztosan tudjuk, hogy a postázás dátuma 1911. 08.23. Ha ehhez hozzá tesszük, hogy a templom 1899-ben épült, akkor biztosan mondhatjuk, hogy felvétel  a templom első évtized-beli állapotát tükrözi. (L. F. szerk.)

1920. október 3-án Szabados Gyula átadta a péceli helyi káplánságot Tóth Imrének. Az egyházközség többszörösen előadott kérelmére a váczi egyházmegyei hatóság 1922. január 1. dátummal Pécelt önállósította, curatia rangra emelte s első plébánosává Tóth Imre helybeli lelkipásztort nevezte ki.1921. évben P. Omerovics(?) Tamás S.J. jól sikerült missiót tartott. 1922. aug. 31-én Szent Vince nővérek telepedtek le Pécelen, kiket a csehek Pozsonyból kiüldöztek. A Szent Erzsébet gyermekotthonban leányokat gondoznak.

(Podmaniczky Mária szívességéből)

(Podmaniczky Mária szívességéből)

1924. okt. 1-én Tóth Imre péceli és Hoitsy (?) L. Pál hévízgyörki lelkészek cseréltek és így a péceli curatia vezetését Hoitsy L. Pál vette át. De hamarosan súlyosan megbetegedett s betegsége alatt Váczon tartózkodott, helyettesek által gondoztatta mintegy 8 hónapig a péceli híveket.

Dr. Hanauer István váczi  püspök e bajon segíteni akarván, háromszor felszólította Mészáros István alagi lovaregyleti lelkészt a Hoitsyval való cserére a ki végre bele is egyezett a cserébe s így 1925. év  dec. 1. óta  Mészáros István Pécel negyedik lelkipásztora.

Az elhanyagolt hitélet  hamarosan virágzó lett. Igen sok gyónó és állandóan telt templom.

Az anyakönyvek, templompénztár, irattár rendezése s a hiányzó könyvek beszerzése után legfőbb gond a plébánia anyagi ügyeinek rendbehozatalára irányuló törekvés.

1925. dec. 31-én 60 millió korona a péceli plébánia adóssága. E hatalmas összeg befizetése súlyos gond!

1926. jan. elején a péceli közs. képviselő-testülethez beadványt intéztem, melyben az egyházi szolgáltatások kezelésére kértem a községet. A képviselő-testület 1926. jan. 29-én tartott ülésén a kérés teljesítéséhez hozzájárult, az egyházi adók kezelését átvette,amely határozatról készített  hiteles jegyzőkönyvi kivonat az irattárban nyugszik. A legnagyobb gond és tehertől így megszabadult az egyházközség. Az egyházi adókat jan. 29-től tehát a község szedi, kezeli  s a befolyt összegeket a plébánia hivatalba  pontosan küldi. Vámos Sándor adóügyi jegyző a beszedett összegből 10 %  kezelési jutalékot kap.

A szent Erzsébet  Otthon apácáinak rendes gyóntatója Dr. Béky László rákoskeresztúri esperes-plébános, rendkívüli: Strizs József isaszegi esperes-plébános. Kinevezésüket 1925. évben kapták.

Febr. havában a Kugler család szép csipketerítőt ajándékozott a szószékre.

Nagyböjt végén a szomszéd plébánosokkal együtt közösen végeztük a húsvéti gyóntatást. Az eredmény kielégítő, amennyiben Pécelen 600-an elvégezték szent gyónásukat, közöttük mintegy 200 férfi.

A  földreform törvénnyel kapcsolatban a péceli  rk. Egyház  földet igényelt. Az OFB. 32 kat. holdat juttatott a locsodi határban a Fuchs-örökösök birtokából. A műszaki költségek fedezésére gyűjtést indítottunk, melynek eredménye: 7.352.000 K. volt. Az iskolaszékkel egyetértőleg a következőképen osztottuk meg a juttatott földterületet: plébános 21 hold, kántor 8 hold, harangozó 3 hold. E fölosztást tekintetbe véve hasította ki a mérnök a földeket, melyeket 1926. évben birtokba is  vettünk a váczi  Egyházmegyei Hatóság 231/1926. sz. hozzájárulása alapján. Az Országos Földbirtok-rendezési Bíróság 45.335/1925.sz. hozta meg reánk vonatkozó ítéletét.

Plébános az iskola épületében lakott 1926. április haváig. Áprilisban tartott iskolaszéki gyűlésen az iskolaszék a plébánosnak felajánlotta a kántorral való lakáscserét úgy, hogy a kántori lakáshoz  hozzáadja még Cserey József tanító lakásrészét, aki saját házába költözött. Az egyházi Hatóság a lakáscserét jóváhagyta azzal, hogy vitéz Cserey József  lakbérét az Egyház fizeti. Április végén a lakáscsere meg is történt.

Szent mise közben Úrfelmutatás alatt a hívek “ Én Uram és én Istenem “ fohászt mondották. Hogy a legünnepélyesebb csendet semmi se zavarja úrfelmutatás alatt s hogy csak a lélek imádsága szálljon az égbe:” Én Uram és én Istenem” fohász  fenhangú mondását eltöröltem.

Az első egész napi szentségimádás alkalmával, május 12-én bevezettem a közös szentségimádási órát a Varga – Walser- féle imakönyv alapján. A híveknek nagyon tetszik.

A főoltáron levő viaszosvászon nagyon piszkossá vált, amiért is Majercsik Mihályné a saját költségén újjal cserélte ki.

Özv. Trúgly Józsefné a  főoltár elé gyönyörűséges csipke antipendiumot ajándékozott, melyet először a bérmálás napján, május 17-én, helyeztünk az oltár elé. Bérmáló Püspök Urunk  is észrevételezte, hogy feltűnően szép antipendiumunk van. A gödöllői járási kiállításra is elküldöttük a remek csipkét.

Áldozócsütörtök ünnepén, május 13-án, járult 77 kat. gyermek az első áldozáshoz. Iskolából harangzúgás közepette, körmenetben vezettem a templomba a kicsinyeket, “ Bemegyek szent templomodba” ének hangjai mellett  helyezkedtek el a szentélyben. Ünnepélyesen, kettesével járultak az Úr asztalához. Megkapó volt a sok szülő áldozása is. Szent mise után, ugyancsak harangzúgás mellett, körmenetben vezettem az édes csöppségeket  a kedves Nővérek zárdájába,ahol a kat. Nőszövetség dús reggelivel vendégelte meg az első áldozókat. Annyira bájos és lélekemelő volt a szent áldozás lefolyása és az azt követő reggelizés, hogy szem nem maradt szárazon.

Május 14-én Dr. Bárdy Lajosné saját keze munkájú szép csipke albát ajándékozott a templomnak.

Május 17-én bérmálás volt Pécelen.307 pécelit bérmált meg Dr. Hanauer István váczi megyéspüspök úr. Gyönyörű rendben, teljes megelégedésre folyt le a bérmálás. Óriás néptömeg kísérte körmenetben a főpásztort a plébániától a templomba. A templom kerítését ez  ünnepélyes alkalomra kijavíttatta az Egyház. Püspöki ebéd az iskola egyik feldíszített  tantermében volt, melyet a kat. Nőszövetség szervírozott és finanszírozott.

A helybeli apáca nénikék egy fémből készült … (??) és nagyostyatartót ajándékoztak a templomnak.

A péceli katolikusoknak nem volt nyilvános helyen felállított keresztjük. Özv. Majoros Istvánné vállalkozott reá, hogy a saját költségén felállíttat egyet a Maglódi úton. A Maglódi út vége felé, de még a községben ki is választottunk egy dombot, mely a legalkalmasabbnak mutatkozott a kereszt elhelyezésére. Mivel községi közös terület az a domb, Majorosné a községi képviselőtestülethez beadványt intézett, melyben a kereszt felállítására engedélyt kért. A ref. lakosság felzúgott erre a “merénylet”-re. Majorosnét eszelősnek nevezték. Bereczky Albert ref. lelkész három hasábos memorandumot írt hozzám, melyben kívánságunk jogtalanságát fejtegette. A memorandum az irattárban van. A túlnyomóan reformátusokból álló képviselő- testületben  olyan izzó volt a kereszt miatt a  hangulat, hogy a biztos  leszavaztatás elkerülése végett levettem a napirendről a kereszt ügyét. “ Negyven évre visszavetné községünket, ha a katolikusok felállítanák a keresztet.” – ilyen és hasonló kijelentések  hangzottak el a ref.-ok részéről. De hogy mégis a Maglódi úton díszelegjen az első keresztünk, Majoros Istvánné a Maglódi úton lévő telkéből ajándékozott néhány négyszögölet az Egyháznak s ott állítottuk föl a keresztet. aug. 29-én szentelte fel Lokaicsek Károly rákoscsabai esperes-plébános nagy papi segédlettel s ünnepélyes  keretek között első szent keresztünket. A körmenetben legalább 2000 ember vett részt. Művészies  Krisztus testet Dr. Lingauer István péceli festőművész festette meg ingyen.

A képen látható feszület elődje – egy fakereszt – volt Pécel  nagyközség első közterületi keresztje, amelynek felszentelésére 1926. évben került sor. Jelenleg a Maglódi út 109.  szám alatti ház kertjében található Oláh Imréné Julika voltából, aki a Mária Rádió helyi önkéntese és a templomunk kórusának tagja volt elhunytáig. Oláh Zoltán úrtól megtudtuk, hogy az eredeti kereszt, amelynek corpusa a felújított kereszten található, néhány házzal arrébb volt. A teljesen tönkrement állapotban lévő keresztet édesanyja újíttatta fel és ő is adott helyet  szívességből a kereszt elhelyezéséhez. Egyúttal megőrizte  az eredeti táblát, amelynek szövegét kiegészítette, és egy új táblát is elhelyezett.

A felső  tábla felirata:  Testvér ki erre jársz/Itt e helyen/  Hajtsd meg a fejed/Köszöntsd egy fohásszal / azt ki érted is szenvedett./ szept. 14.

Az alsó tábla szövege: Isten dicsőségére emeltette/ özv. Majoros Istvánné 1926/ felújítva 2004. szept 14.  ( L.F. szerk .)

Máriabesnyőre jubileumi búcsút vezettem Nagyboldogasszony és Kisasszony előtti napokon. A hívek szép számban vettek részt a zarándoklatokon.

A Szent Erzsébet Otthonban egy rk. tanítónői állást szerveztek. A választmány Tabódy Ida elnöklete mellett első tanítóul Winkler Ilonát választotta meg egyhangúlag.

Iskolaszéki tagok jelentették, hogy a kat.-ok közül többen spiritiszta szeánszokra járnak. Szigorú vizsgálatot indítottam s többen bevallották bűnüket, köztük a társulat vezető asszonyai is. Megbüntettem őket: 1 hónapra eltiltottam valamennyi rajtakapott bűnöst a szentségek vételétől. Volt sírás özönnel. Semmiféle könny nem használt, a büntetést ki kellett  állaniok. Remélem, hogy a javulás gyökeres.

Iskolánk szégyenletes elhanyagolt állapotban  volt. Derék egyházgondnokunk, Korbuly Lóránt tanár serénysége, ügybuzgalma folytán  kitakaríttattuk, kimeszeltettük, a padlóját felolajoztattuk. A padok nagy része hasznavehetetlenné vált. A fővárostól kértünk padokat és táblákat. 67 padot és 2 nagy táblát kaptunk. Az így újonnan szerzett padokat  és a régiek közül még használhatókat,nem különben a táblákat kigyalultattuk és befestettük. Így az iskola rendes képet öltött s a tanítók is nagyobb ambícióval tanítanak.

December 1-én sekrestyés változás volt. Fekete István helyébe az iskolaszék meghallgatásával Tóth József, nőtlen ifjút alkalmaztam.

A gödöllői főszolgabíróságtól régi temetőnk egy részének fölszabadítását kértem. A főszolgabíróság dec. 8-án hozott véghatározata értelmében a zsidó temető felőli részt, 471 négyszögölet visszaad a temetkezésnek. Véghatározat az irattárban. A felszabadítandó területrész felmérését és berajzolását Trugly László mérnök végezte ingyen.

Vitéz Cserey József tanítót a váczi Egyházmegyei Hatóság a péceli rk. iskola igazgatójává nevezte ki. Ünnepélyes beiktatása dec. 12-én ment végbe a templomban.

Az iskola által kiadott év végi bizonyítvány 1911. évből (Kubinyi Aranka szívességéből)

Orsy Anna, Gertner Mária és Erzsébet a szt. József és szűz Mária szobrokhoz 1-1, tehát összesen 3,. saját készítésű  csipke antipendiumot ajándékoztak.

Aug. havában hitközségi közgyűlésen plébánia építés céljaira gyűjtést indítottunk úgy, hogy 2 éven át havonként ki-ki annyit ajánljon fel, amennyit akar. Adományok kezelésével Péch Ödön, Dr. Lingauer István, Kertész István iskolaszéki tagokat s Mészáros István plébánost bízta meg a közgyűlés. A havonként befizetett adományokat az egyház gondnok, Korbuly Lóránd kezeihez juttatják a beszedők s a gondnok helyezi el gyümölcsözőleg a váczi Egyházm. Takarékban. A befizetett összegekről a plébános havonként tájékoztatja a hitközséget. December 31-ig 17,545.000.- Korona összeg gyűlt egybe.

1926. évben 23.100 áldozás volt. A szent misékhez és áldozásokhoz szükséges ostyákat a kedves Nővérek szolgáltatják.

Iskolaszéki határozat értelmében az egyházi és iskola adó kulcsa az állami adó 40 %-a volt az 1926. évre.

(Podmaniczky Mária szívességéből)