2018. év

A jó Isten segítségével új esztendőt kezdtünk. Mindjárt az első napon parancsolt ünnepünk volt; újév napja,, Szűz Mária Isten-anyaságának ünnepe.. Jóllehet a naptár szerint ez a nap hétfőre esett, a liturgikus rend miatt vasárnapi istentiszteleti rend volt a templomban (két szentmise: délelőtt 10. és este 6. órakor). Sajnos elég kevesen fejezték ki tiszteletüket égi Édesanyánk iránt a szentmiséken való megjelenéssel.

Az esti szentmisén a hagyományoknak megfelelően a Coelestis Regina énekkar szolgált az ünnepkörbe tartozó darabok előadásával. A szentmisét követően pedig  egy kis újévi összejövetel volt a hittanteremben, hogy  szerény körülmények között (beszélgetéssel, újévi finomságok fogyasztásával) köszöntsék  az új évet és jókívánságukat fejezzék ki egymásnak az új esztendőre.

Idén köznapra (szombat) esett január 6-a, Vízkereszt, amely néhány év óta parancsolt ünnep. Az ünnepre tekintettel  ünnepi miserend volt a templomban, vízszenteléssel. Ilyenkor a keresztségünkre emlékezünk, az ünnep tekintetében pedig az egyház missziós jellegére és missziós küldetésére.   Az esti szentmisén  a templom kórusa szolgált, az ünnepkörbe tartozó darabok éneklésével. A vízszentelés alatt  az Asperges hangzott el, ezután került sor a templomban lévő (egyébként szép számú) hívő meghintésére az új szentelt vízzel.

Január 20-án  a Kúria Rendezvényházban a  Magyar Kultúra Emléknapja  alkalmából ( nemzeti imádságunk  születését  ünnepelve) ünnepi koncertet rendeztek. Ezen közreműködött a SzeRBuSz Zenekar is. .
A magyar kultúra a legfontosabb közös kincsünk. Igazi tartalmát a zene, az irodalom, a történelem, a múltunk és hagyományaink mellett az anyanyelvünk, a magyarságtudatunk, valamint értékeink adják. Kultúránk meghatározó része létünknek, amely nélkül nem lehetne nemzetünk az, ami. Amely minőséget ad, amely megkülönböztet bennünket más népektől, noha nem több, de nem is kevesebb más nemzetek kultúrájánál. Ennek kapcsán a zenekar az alábbi bemutatkozót tette közzé:

„Zenekarunk 2008-ban alakult, több barát együttes elhatározása alapján. Eredetileg nosztalgia zenét (főleg instrumentális gitárzenét), valamint régi magyar slágereket volt szándékunk játszani. Ezt meg is valósítottuk, de mindig volt vonzódásunk a költészet felé is. Versmegzenésítéssel 2010 második felétől kezdtünk intenzíven foglalkozni, mely a 2011-es költészetnapi önálló, egész estés műsorunkban csúcsosodott ki, ahol Némethy Mária néhány versét adtuk elő saját megzenésítésben. 2012-től részt veszünk az évente megrendezett Netvers-fesztiválon, valamint több országos fesztiválon is rendszeresen jelen vagyunk. Eljutottunk többször a vajdasági Zentára is pályázat útján. Az évek alatt összegyűlt dalainkat rögzítettük, és saját kiadású CD-inken elérhetőek. Zenekarunk négy alapító tagjából jelenleg ketten maradtunk, de csatlakoztak új tagok, így a muzsikálás folytatódik. A tagok cserélődésének is köszönhetően manapság már szinte csak a versmegzenésítés a fő profilunk. Mindannyian amatőr zenészek vagyunk. A jelenlegi felállásunk:
 Szekeres István – gitár, ének,
Széplaki Pál – basszus gitár, ének
Karáth Péter – gitár, szájharmonika, harmonika, ének
Péter Almási Fruzsina – ének
Tóth Sándor Péter – mandolin, ének”

Január 21-én, vasárnap a 10 órai szentmisén Bakonyi Árpi bácsira emlékeztünk halálának 4. évfordulója alkalmából. A misén a Coelestis Regina kórus szolgált, Ács Dávid orgonált. A szentmisével való megemlékezés egyúttal  a hagyományteremtést is szolgálta; a jövőben mindig a halála napján  bemutatott  szentmisével  szándékozik a kórus megemlékezni az elhunyt  több évtizedes  szolgálatáról és példamutató emberségéről.

Január 22-én, hétfőn megkezdődtek az ökumenikus imaalkalmak – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a Jézus Szíve Társasága Idősek Otthonának kápolnájában. Az idei  imahét mottója :” Jobbod, Uram, dicső az erőtől…”/” Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv. 15,6). Az imahét anyagát idén a karibi keresztények állították össze. Egyik központi gondolata a közösség,  az „emberlánc” gondolata,  a mások segítése, a szeretet cselekedeteinek gyakorlása révén. A kápolnában  a szervezők stilizált láncot állítottak fel, amely az ember  testhez kötöttségét, a bűnökkel való megkötözöttségét szimbolizálja. Ebből a kötöttségből lehet megszabadulni az Úr kezének erejével, illetve a testvéri segítség révén.

Ők pedig a bevezetőben említett „emberlánc”, vagy Baranka György evangélikus lelkipásztor szavaival élve az „imádságos háttér”

Február 4-én Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét ültük. Maga az ünnep hétköznapra esett, az ünnepi szentmise bemutatására, és előtte a gyertyaszentelés szertartására pedig vasárnap került sor. A hívek közül sokan hoztak magukkal gyertyát megáldani, illetve a szertartás menetében használni. Akik ezt nem tették meg, azok a hátsó asztalon elhelyezett gyertyák közül vehettek. Külön említésre méltó, hogy a szentmise alatt – a korábbi hirdetéseknek megfelelően – Taize-i énekek hangzottak el a Coelestis Regina kórus tolmácsolásában. Kísért az ifjúsági gitáros zenekar.  Mindkét csapat hosszabban készült a szolgálatra, ennek megfelelően jól is sikerült. Külön öröm, hogy a szép számban jelen lévő hívek közül is sokan bekapcsolódtak az éneklésbe.

Február 10- én szombaton megtartottuk az Egyházközségi Farsangot a felújított hittan-teremben. Köszönjük mindenkinek a részvételt és a felajánlott adományokat. Összesen 90 000 forint gyűlt össze, amelyet már átadtuk a plébánosnak, a templom felújítására. Köszönjük a helyszín biztosítását Feri atyának, a felújított hittanterembe beleadott rengeteg energiát és munkát Dévai Zolinak. A díszítést idén is Barna Mariann díszeivel és vezetésével a fiatalok végezték, köszönjük hogy farsangi hangulatot teremtettek! Külön köszönet a teaházért Juhász Petrának, a technikáért Ács Józsefnek, a hangosításért Csokonai Karcsinak, és a gyereksarok játékaiért Békési Angélának.
A Farsangról képeket a következő linken találnak:
https://photos.app.goo.gl/pI461PkqTNTItgdI3  (A szervezők)

Ezek után a szerkesztőnek nincs is más dolga, mint ízelítőnek betenni egy  képet a krónikába (igazi tömegjelenet)

Február 11-én  van a Betegek világnapja, amelyre Ferenc pápa elküldte  hagyományos üzenetét a világegyház tagjai számára.   A mi egyházközségünk is igyekezett  igazi részévé/részesévé  válni ezen gondolatoknak. Templomunkban a 10 órai szentmisén került sor a betegek kenetének felvételére, azok számára, akik ezt kérték, illetve akik előkészültek rá.

Március 18-án, szokatlanul kevesen voltak  a    szentmisén, Ennek oka a hirtelen téliesre fordult időjárás, amely jelentős hideggel és   néhány centi hóval köszöntött ránk. Mivel ezt az  összeállítást  – reményeink szerint – az utódaink is olvasni fogják, ezért a szerkesztő  készített és ideillesztett egy képet. Ugye, hogy csak  a  karácsonyi villanyfüzér hiányzik róla?

Ugyanezen a szentmisén, de már korábban is , jelezte plébános atya, hogy szép számmal jelentkeztek az újjáalakulás alatt álló  Caritásba, amely várhatóan Jászberényiné Kitti vezetésével fog működni. Egyelőre a jelentkezés és a formálódás a feladat, remélhetőleg a megalakulás is mihamarabb meg fog történni.

Ezen a vasárnapon délután mód lesz szentgyónáshoz járulni, mert vendéggyóntató is lesz, egy újszegedi atya személyében.

Március 25-én  a hagyományoknak megfelelően – a szabad téren kezdődött a  szertartás a barkaszenteléssel és az  evangélium felolvasásával. A meglehetősen hűvös idő miatt csak elég gyér létszám kezdett kinn, viszont a templomban már szépen összejöttek a hívek. A körmenet a barkák megszentelését követően, népénekek éneklésével vonult be a templomba. A  kórus –„B” év lévén – a Szent Márk szerinti passiót énekelte, Werner Alajos megzenésítésében. Sajnos a szertartást megzavarta, hogy valakinek a mobilja többször is megszólalt, méghozzá eléggé hangosan. Pedig hát az ilyen és efféle „közjátékon” illene már túl lennünk a mobilfónia elterjedése óta…

A szentmise végén  jelentős mennyiségű hirdetés hangzott el, amelynek feladata a nagyhéti rend  ismertetése volt. A könnyebb megjegyezhetőség érdekében ezek az információk a  levelező listára, illetve a honlapra is kikerültek.  

Nagycsütörtök: az Oltáriszentség alapításának ünnepe, és a papság  szentségének eredeztetése. A szertartáson nagyszámú asszisztencia vett részt. Sok hívő jött el a szentmisére, közülük  sokan áldoztak is (két szín alatt.) A sok éves gyakorlatnak megfelelően a templom kórusa működött közre szentségi énekekkel. A szentmise végén oltárfosztás volt, az Oltáriszentséget a Mária kápolnában lévő tabernákulumban helyezték el. A szentmisét követően virrasztási lehetőség volt, viszonylag kevés  jelenlévővel.

Nagypénteken Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ilyenkor ún. csonka mise van. Az asszisztencia bevonulása után került sor az igeliturgiára, benne az –evangéliumot helyettesítő – passió eléneklésére. Az egyetemes könyörgések után következett a kereszt leleplezése, illetőleg a hódolat a kereszt előtt. Erre az alkalomra kórus betanulta Bárdos Megfeszített Jézus c. művét. A szertartáson nagyszámú áldozó volt, három áldoztató működött közre. A csonka mise a szentség tabernákulumban való elhelyezésével ért véget.

Nagyszombat Szomorú ezt mondani, de mégis igaz, hogy ezt a napot az időjárás határozta meg. Éspedig igen csúnyán. Gyakorlatilag egész nap esett az eső, este pedig – a szertartások közeledtével  – még inkább így volt ez. Ennek megfelelően semmilyen szertartás nem zajlott a szabad téren.

   A tűzszentelés és a húsvéti  gyertya megszentelése a torony alatti helyen/előtérben történt (a felvétel erről készült), innen indult be az asszisztencia a szentélybe, ahol a szertartás többi része zajlott.

A szertartás menetében számosan működtek közre. Nemcsak az asszisztencia, hanem nagyszámú felolvasó is. A templom kórusa Schütz és Eszterházy műveit énekelte, a zsoltárosok pedig  – kiegészülve a templomkórus nőtagjaival – a válaszos zsoltárokat énekelték. Szépen és méltóságteljesen zajlott a szertartás, sajnálatos módon a közbejött rossz idő a hívek számán is meglátszott. Kényszerűségből el kellett hagyni a körmenetet is a zuhogó eső miatt. Így a  szertartás szükségszerű rövidítést szenvedett. Viszont a befejező ( körmenet utáni) részek mind megtartásra kerültek. A szentmise végeztével  plébános atya köszönetet mondott valamennyi – az ünnepek alatt közreműködő – hívőnek. Közvetlenül a szentmise után került sorra az ételáldás szertartása. És hogy még egy apró „jóság” is kerüljön a beszámoló végére: időközben elkészültek a kisebb méretű zsoltáros ruhák is, így valamennyi jelenlévő zsoltáros az új  öltözékben tudott  megjelenni a szertartáson.

Húsvét vasárnap  Krisztus feltámadásának ünnepe. Szép számú hívő volt jelen a szentmisén, sokan járultak szentáldozáshoz is. Az idő kissé kegyesebb volt hozzánk, mint tegnap.

Április 14-én ülést tartott az egyháztanács. Ezen több fontos napirendi pont szerepelt. A legfontosabbak a templom rekonstrukcióját,illetve a torony/sisak cseréjét érintő kérdések (pályázatok ) voltak. Hála Istennek ezek eredményesek voltak, mert az Emberi Erőforrások  Minisztériumától a toronyra kaptunk támogatást  ( a püspökségen keresztül, a döntést tartalmazó iratban  meghatározott feltételek szerint); a püspökség Gazdasági Tanácsától pedig  vissza nem térítendő támogatást kaptunk a  tetőszerkezetre, illetve a templom  egyéb munkáira. Az ülésen jelen lévő, és az ügyet támogató egyházmegyei főépítész, Molnár Vajk úr szerint a  teendőket még az idén  meg lehetne  oldani, a kivitelező kiválasztását követően. Ráadásul  – ha szerencsénk van – nem kellene  a templomot elhagyni a szertartások idejére, még az építkezés alatt sem, mert  a  külső tetőszerkezeti problémák kiváltása szerinte megoldható anélkül, hogy  a belső födémet  károsodás  (beázás, szakadás, stb.) érné. A külső munkák (tető, vakolás/szigetelés) stb. után jöhetnének a belső  (világítási, festési, stb. munkák. A  munkáknak nagy lökést adhat a  statikus szakértő májusra ígért  megjelenése/vizsgálata a diadalív kapcsán; ebben részt vesz a kivitelező és a megyei főépítész is.

Ács József  led-panel bemutatót tartott a templomvilágítás korszerűsítése kapcsán. Ezek a panelek  nagyon egyszerűen felszerelhetőek, és sokkal nagyobb teljesítményűek, mint a neonvilágítás, ráadásul gyakorlatilag nem mennek tönkre, hiszen egy  ilyen panelre 40.ezer órás (!!!) garancia  van.

Bemutatkozott az egyházközség új kántora. Kiss Zsuzsanna  Jelenleg Maglódon lakik, és a  Kodály Zoltán Zeneművészeti  Szakközépiskolában, illetve a kántorképzőben tanít. Négy gyermeke van, egyik közülük Pécelen lakik. A kántorizálást, illetve az ezzel járó szolgálatot április 15-től vállalta el.

Szó esett továbbá a temetőn történő átjárásról és a szomszédok  egymás és a temető közötti vitáiról is. Az ügyben végleges és a jövőbe mutató megoldást kell találni.

Április 29-én  tartottuk meg a búzaszentelést. A szentmise ilyenkor a hívek közösségéért szól, a miseszándék pedig a péceli gazdáké. Noha kitűnő időjárásunk volt, sajnos csak kevesen jöttünk össze. Pedig a péceli gazdák – ha nem is teljesen annyira, mint az előző években,de – most is igyekeztek megjelenni, hiszen a gyermekek már nagyon várják az e napon esedékes  látni (simogatni) valókat. Köszönet illeti mindazokat, aki a sok, napi munka mellett  ily módon is igyekeznek a közösség javára tenni. Alább néhány  kép látható a szertartásról. (L.F. szerk. felv.)

Az alábbi linken pedig fotósorozat található Varga András felvételeiből:

https://photos.google.com/share/AF1QipPjnbDgGH496WOgL909MicWT880PV6gOrbHzDjhEqkxbXCG6hWwEzlzaxwjGX2m0A?key=ZUkwNjZlbU9adWhQQ1Zjc3dVTGZUeDlOR1VxclVR

Május 5-én, szombaton az esti szentmise után került sor a Mária szerenádra.  Eredetileg április 30-án szokott lenni ez a Mária – köszöntés, idén azonban a négyes ünnep és az emiatt elmaradó hallgatóság miatt az a meggondolás született, hogy az eredeti időpont helyett legyen a szerenád egy héttel később.(…) Külön örömünkre szolgált, hogy eljött énekelni Fülöp Éva is, aki a Parasztbecsület zseniális szerzőjének, Pietro Mascagninak fájdalmasan szép Ave Maria-ját tolmácsolta, Kiss Zsuzsanna orgona kíséretével.

Május 6-án mutatkozott be – a templomban is és a levelező listán is – a nagyböjt folyamán újjászerveződött Karitász csoport. Vezetője: Jászberényiné Szepsi Katalin. Helyettesei: Balázs Anikó Zsuzsanna és Dévai Zsuzsanna.

Május 13-án, Urunk mennybemenetelének ünnepén első áldozás volt templomunkban. 30 gyermek járult először az Úr szent testének és vérének vételéhez. A  fiatalok közreműködtek a liturgiában is –ahol az lehetséges volt – majd áldozás után köszönetet mondtak  a szentségi Jézusnak életük nagy eseményéért. A felvétel a szentmise végén készült. Ezt követően a hittanteremben agapé várta a gyermekeket.

A templomban – átmenetileg – egy „ új” ambó teljesít szolgálatot. Az emelvény a Szent Erzsébet Katolikus Iskolából került hozzánk. Addig lesz itt, amíg a templom műszaki helyzete nem rendeződik. Ezt követően a korábbi ambó fog visszakerülni az  eredeti helyére; oda, ahonnan a dúcolás miatt távozni kényszerült.

Május 20-án, Pünkösd ünnepén az esti szentmise után kántorunk Kiss Zsuzsanna, és operaénekes lánya, Lökösházi Mária  pünkösdi zenés áhítatot  tartottak a templomban. Gyakorlatilag azonban már a szentmise alatt  megkezdődött maga a koncert, Caccini Ave Maria című darabjának eléneklésével.  A szentmise után pedig Pachelbel, Bach, Widor és mások művei hangzottak el Kiss Zsuzsanna tolmácsolásában.   Lökösházi Mária Mozart: Exsultate, jubilate című művét adta elő orgonakísérettel. A zenés áhítat népének eléneklésével és imával fejeződött be. A műsorvezető Dévai Zoltán volt.       

Május 27-én az esti szentmisén látogatást tett a templomban a  Lumen Christi  Gospel együttes   (amelynek – többek között – Tasnádi Petra és Péter-Almási Fruzsina is a tagja). A kórus csodálatos – angol nyelvű – gospel misét  énekelt. Ahogy a szertartás végén a karnagyuk elmondta, 20 éves a társulat és az 5. lemezükön dolgoznak. A repertoárjukat alapvetően az un. fekete gospel inspirálja, amely az USA déli államaiból a valamikori fekete bőrű rabszolgák  istenes énekeiből származik.  Az együttes, amely egyébként nem nagy létszámú /16 fő/ csodálatos hangzást produkált. A mise végén pedig még ráadást is adott néhány szám erejéig. A vendégszereplést agapé követte a hittanteremben.

Június 3-án már korán reggel  viszonylag sokan szorgoskodtak a templomkertben, illetve a szokásos  sátorhelyeken, annak érdekében, hogy el(ő) készítsék az úrnapi sátrakat. A sok szorgos kéz és a nagy mennyiségű virág meg is tette a hatását: a  szentmise kezdetére mindenütt rend és tisztaság fogadta a templomba igyekvőket. A szentmisén sokan járultak szentáldozáshoz; emiatt két áldoztató is volt. Az ünnepi szentmise után közvetlenül kezdődött a szentségi körmenet. A kereszt és a ministránsok után mentek az elsőáldozók, hogy virágszirmokkal hintsék fel a szentségi Jézus útját. Őket követték a  zsoltárosok, majd a  pap következett a baldachint vivők körében. Ezután jött sorra az énekkar, majd a hívek  tömege.

A szertartást követően számosan ott maradtak, hogy az eltakarításban is segédkezzenek. Néhány fénykép illusztrációképpen ( sajnos a reggeli sürgés-forgásról nem készültek képek, csak az eredményről).

Június 8-án, Jézus Szíve ünnepén jelentős jubileumot ünnepelt a Jézus Szíve Társasága női rend, illetve  a fenntartásában működő  Idősek Otthona.  80 éve, 1938.  július 3-án adták át a  Lelkigyakorlatos házat ( amely  akkoriban Magyarország első női lelkigyakorlatos háza volt), illetve 25 éve annak, hogy az ingatlanban – az államtól visszakapván – a rend  Idősek Otthona intézményt működtet. Ebből az alkalomból ünnepi szentmisét mutatott be Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök atya  Burger Ferenc, Molnár Miklós, Benke István és Hupka József atyák koncelebrálásával az Otthon kápolnájában. ( Az eredetileg szabadtéri rendezvényt meghiúsította az éjszakai felhőszakadás. Az Otthon nagyon ötletesen megoldotta az elhelyezést: az étteremben is helyet lehetet foglalni és kivetítőn nyomon követni a szentmisét.)  A szertartáson a Coelestis Regina kórus énekelt  Ágoston Viktória  vezényletével, orgonált Ács Dávid László.

A szentmise és a megemlékezések után a jelenlévők az udvarra vonultak,  ahol  püspök úr megszentelte a  főbejárat mellett elhelyezett két márványtáblát.  A templom kórusa eközben  különböző műveket adott elő. A szertartás után a rend vendégül látta a megjelenteket. A jubiláló intézmény jobb megismerése érdekében kiállítás nyílt az épületben a  korabeli rajzokból és látványtervekből. ( Egyházközségünk Historia Domus-a is megemlékezik a korabeli eseményről /1938/)

Június 10-én, Jézus Szíve vasárnapján, amely egyúttal Pécel fogadalmi ünnepe is, meglehetősen szerény számú hívő jelent meg a szentmisén. Előtte reggel szorgos kezek berendezték az udvart a szabadtéri szentmiséhez, illetve elkészítették a hangosítást.

A szentmise végén elimádkoztuk a Jézus Szíve litániát és megújítottuk az eleink által 1944-ben tett fogadalmat. Ezt követően a hívek az utcára vonultak és megtartottuk a Jézus Szíve körmenetet, amelynek rendjéről a rendőrség és a  polgárőrség gondoskodott. A körmenet végén a jelen lévők a templomban fejezték be a szertartást, szentségi énekek éneklésével, és a szentségi áldás fogadásával. Plébános atya  zárszóként köszönetet mondott minden közreműködőnek.

Június 16-án az esti szentmisét követően  ülést tartott az egyháztanács.  Az ülés napirendjén a   templom  javítására irányuló  munkálatok szerepeltek. A szerződés szerint a munkákat október 1-re be kell fejezni. Így tehát remény van arra, hogy búcsúra megújul a templomunk. Plébános atya jelezte továbbá, hogy  búcsúra várhatóan elkészül a Historia Domus nyomtatott változata, egyelőre 100 példányban.

Június 25-én megkezdődött a  templom javítása. De nem a leglátványosabb kiviteli munkákkal (állványozás, tetőbontás, stb.), hanem a vakolat alsó, javítandó részének leverésével. A vakolat  eltávolítása után derül ki, hogy milyen minőségű (mennyire légáteresztő) habarccsal kell majd a javításokat (újravakolást ) elvégezni.  A néhány fős brigád  szép rendet hagyott maga után a munkaterületen. (L.F. szerk. felv.)

Néhány olyan kép a hittanterem mellől ( a rekonstrukció kapcsán), amelyeket a t. Olvasó csak ritkán lát ( Burger Ferenc és Dévai Zoltán felvételei)

Július 13-án (péntek!) megkezdődött a templom körbe-állványozása. Elsőként a leglátványosabb helyen, a torony körül kezdett alakulni az állványerdő. Néhány kép ízelítőül ( Dévai Zoltán és Lukács F. felvételei)

A nyár folyamán  vasárnaponként szorgos kezek díszítik a  Lourdes-i Szűz Mária szobrát a barlangnál.

Július 30-ával kezdődően, majd (néhány nap kihagyással)  augusztus 4-től folytatva új fejlemények az építkezésen: elkezdődött a levert vakolat új, lélegző vakolattal való pótlása. Először különböző síneket ragasztottak a falra (az élek kialakítása, illetve a vakolat vastagságának   biztosítása céljából), majd elkezdődött a vakolóanyag felhordása. Íme az eredmény:

Az újra vakolt fal a templom sekrestye felőli oldalán

Ez pedig az előkészített fal a templom túloldalán.

Ugyanez a fal augusztus 11-én bevakolva és felállványozva

Ez pedig egy paparazzo-kép ( Jézus Krisztus „egyéni védőöltözetben”)

Augusztus 13-ával kezdődő héten folytatódott a vakolat kiegészítése, ezúttal hátul a hittanteremnél, felállványozták a sekrestye felőli oldalt, és megkezdődött a tető bontása-javítása. Az udvar megtelt építőanyagokkal. Néhány kép:

2018. augusztus 17-i kép az utcafront felől nézve

Augusztus 23-ra (amikor ez a felvétel készült) a külső tetőről (az apszis kivételével) lekerült az összes pala, kicserélték a szükséges mértékben a tetőanyagot, védőfólia került az egész tetőzetre. Megkezdődött a bádogozási munka, majd ezt követi a pala alá történő lécezés. „Alul” sem pihentek, mert a templom déli oldalán kész lett a vakolás a teljes mértékig, és ez folytatódik a templom elején és a plébánia felőli oldalon. Ezt a réteget még további réteg felvitele követi majd és utána kerül sor a színezésre.

  Augusztus 29-én felkerült az első minta-szín a falra.

Augusztus 31-én megkezdődött a festék alá való finomvakolat felvitele a falra.

Szeptember 2-án, vasárnap a 10. órai  szentmise után került sor a zsoltározok vezetőjének, Péter-Almási  Fruzsinának a   búcsúztatójára a hittanteremben. Az eseményt a zsoltárosok szervezték, a búcsúzkodás viszonylag szűk „családi” körben történt.  A zsoltáros lányokon kívül csak néhány családtag, valamint a templom kórusának néhány tagja volt jelen ( hiszen  Fruzsina a Coelestis Regina énekkarnak is tagja (volt) – és természetesen plébános atya. A lányok szépen énekeltek, és egy fényképalbumot adtak át ajándékul  az elköszönő „kolléganőjüknek”, aki 15 év után búcsúzott el a szolgálattól ( ezen belül 8 évig volt a zsoltárosok vezetője). A jelenlévők közössége az „Ároni áldás” eléneklésével kívánt minden jót a búcsúzkodónak.

 Néhány kép az összejövetelről

A templom tatarozása kapcsán folytatódtak a dolgos hétköznapok. Néhány kép a tető belsejének helyreállításáról (ahogy az olvasók általában soha nem látják). A zöld színű részek az újonnan beépített szerkezeti elemek.

Megszületett a veszteséglista első darabja is. A héten volt nagy esőzések miatt a szentély sarka felett a tető beázott és a becsurgó eső a tartón elhelyezett Szentírás lapjait teljesen átlyukasztotta.

Szeptember 10-én ismét „használaton kívül helyeztük” a templomot. ennek oka, hogy a szentély előtti – jelenleg aládúcolt – boltívet a mesterek megbontják, a további munkák előkészítése végett. A munkák sok porral járnak így a templomot le kellett takarni és a mozdítható dolgokat kivinni. Emiatt – egyelőre egy hétig – a hittanteremben lesznek a misék. Úgyhogy a takarási munkák elején a terem berendezéséről kellett gondoskodni. Az új helyzet a mellékelt képen látható.

Ez pedig a letakart és kiüresített templom képe – olyan nézőpontból, amelyből eddig még nem láttuk.

Közben folyik a tetőszerkezet rekonstrukciója: leszedték az apszis feletti tetőrészről a borítást, készülnek a bádogozási és csatornázási munkák, javítják az apszis feletti tetőt. Megérkezett a palaanyag, hamarosan sor kerül annak a felrakására is. A kőművesek a falfelület festés alá történő simítását végzik. Az alábbi képek a torony harangszintjéről, illetve a padlásszintről készültek.

A nyitott apszis-tető belülről nézve

Szeptember 18-án elkezdődött a palázás és az apszistető előkészítése a burkoláshoz. (Az itt látható felvételek másnap készültek.)

Szeptember 30-án, Szentírás vasárnapján, a Bibliát  ünnepélyes emelvényre helyezéssel tették a figyelem középpontjába.

A templom rekonstrukciójával kapcsolatosan atya bejelentette, hogy a munkálatok fontos fázishoz érkeztek: megerősítik a toronysisak szerkezetét. A szükséges vas-szerkezet beemelése miatt a harangokat ki kellett kapcsolni. Azok kb. egy hónapig nem szólnak majd; ezt a misére jövet célszerű figyelembe venni. Természetesen a munka befejeztével a harangok ismételten működésbe lépnek.

Alább egy „drón-kép” látható a munkák legújabb állásáról. (Varga Ilus
felvétele)

Október  7-én, Magyarok Nagyasszonya ünnepén,  tartottuk a templombúcsút. Ez alkalommal jeles vendég volt az ünnepi szentmise (fő) celebránsa: dr. Varga Lajos váci segédpüspök,  általános helynök úr. Meghívásának több oka is volt: Egyfelől  maga a jeles ünnep, a közösség ünnepe, másfelől az a tény, hogy az egyházmegye templomunkon  jelentős felújításokat végez (amennyiben ezek készen lettek volna, úgy a megáldásukra is sor kerülhetett volna egyházmegyei részről). Végül, de nem utolsó sorban erre ez ünnepre készült el az egyházközség Historia Domusának könyvformája, amelyhez éppen segédpüspök úr volt szíves előszót írni.

A hívek szép számmal voltak jelen a szentmisén,  amelyen  segédpüspök úr az ünnepeltről, Szűz anyáról  elmélkedett, párhuzamot vonva  az Istenszülő Szűz és Gyermeke, valamint a földi édesanyák és gyermekük között fennálló kapcsolat tekintetében. Az ünnep fényét emelte a nagyszámú asszisztencia szép részvétele, a sok áldozó, valamint a kórus  éneke.

A hirdetések között hangzott el, hogy a munkálatok   elhúzódása miatt a szentelésre most nem kerül sor, hanem egy későbbi időpontban lesz lehetséges. Ugyanakkor viszont  elkészült és megvásárolható a Historia Domus, amely az egyházközség helyi története a pillanatnyilag ismert adatok és dokumentumok alapján. Helynök atya jónak nevezte a kiadványt, bár hozzátette, hogy ez természetesen nem monográfia (mi sem tartjuk annak), mert ahhoz sokkal több részlet, kutatás és felkészültség kell. Mindazonáltal biztatott a további munkálatokra.

 A méltóságteljes szentmisét követően került sor arra az előzetesen bejelentett ünnepi hangversenyre, amelyen  kántorunk, Kiss Zsuzsanna,  Lökösházi Mária énekművész, Ágoston Viktória  karnagy, valamint a templom Coelestis Regina kórusa  működött közre hangszeres, szólóénekes és kórusművekkel. A program befejező számaként a kórus levonult a templomba és a hívekkel közösen  elénekelte a Boldogasszony, anyánk kezdetű népének Tóth József-féle feldolgozását. A  programot megtisztelte jelenlétével segédpüspök atya és plébános atya is. Ezt követően plébános atya körbevezette segédpüspök urat és bemutatta a munkálatok állását.  Befejezésként az egyházközség ebéden látta vendégül  az egyházmegye főpapját; ezen az egyháztanács tagjai is megjelentek.

Azt csak a teljes körűség kedvéért jelzi a krónikás, hogy a  Péceli Hírek-ben egy rövid cikk jelent meg ebből az alkalomból.
( 2018. XXI. évf. 10. szám Könyv a közösségről)

A templom-rekonstrukció kapcsán folynak a munkálatok.  Október 9-re elkészült a toronysisak belső megerősítése, valamint  felkerült a helyére az apszistető  lemezburkolata. Folyamatosan tart a torony különböző párkányainak lemez-burkolása.

Október 17-18-ra felkerült a templom és a hittanterem oldalára a végleges szín, a torony oldalának festés-előkészítése folyik.

Október 26-27-re felkerült a toronyra is a szín első rétege .

November  4-én: már majdnem kész..

November  14-én a szakemberek elkezdték a plébánia körbe-állványozását a tetőszerkezet javítása (cseréje?) céljából. Nem csoda: 1931., a megépítés éve óta bőven ráfér már a generálozás…

A munka…

November 18-án a Katasztrófa-védelmi Központban jubileumi (jótékonysági) koncertre került sor a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda fennállásának  25. évfordulója alkalmából.

December 2-án volt advent első vasárnapja, megkezdődött az új egyházi év. A szokásos gyertyagyújtás is megtörtént: az adventi koszorú első gyertyáját a Szent Erzsébet katolikus iskola óvodás csoportja  lobbantotta lángra. A csöppségek – természetesen az óvó nénik közreműködésével és vezetésével – verses – énekes műsort adtak elő. A templomban helyet foglaló hívek tapssal köszönték meg a kicsik   produkcióját.

December 3-ával megkezdődtek az advent „hétköznapjai”. A több éves gyakorlatnak megfelelően  minden hétfőn és pénteken reggel 6. órakor roráte-misék voltak a templomban, amelyek meghittségükkel, szinte családias légkörükkel kellő ráhangolódást  jelentettek a Karácsony ünnepére.  (Az alábbi képet – amely  a december 7-i roráté után készült – Csokonai Anna szívességéből közöljük. Ekkor került sor Ferenc atya köszöntésére is, névnapja alkalmából. )

December 9-én a második gyertya  lángja is  fellobbant, szintén a katolikus  iskola óvodás csoportja közreműködésével. A szentmise azonban nem csupán  az adventé volt, hanem – az előzetes hirdetéseknek megfelelően – a hősöké is. Plébános atya felkérésére a  Tábori Lelkészség két  katonai lelkésze jött el ( Rácz István százados atya és Gábor atya. Tulajdonképpen ez volt az oka annak is, hogy  vasárnap került sorra a hősök miséje a korábban szokásos szombati időpont helyett.) Ők hármasban  koncelebrálták a  szentmisét . A homiliát  Rácz atya mondta, aki a katonai hősökről és a mindennapi hősökről, valamint  mindezeknek az Istennel való kapcsolatáról szólt,. (Az alázatról, a megbékélésről, a mindennapi béke fontosságáról).  A szentmise után rövid koszorúzási ünnepség volt a temetőben a hősök kopjafájánál.

A hét krónikájához tartozik meg az is, hogy a  plébánia tetőzetének állapota– a meglehetősen rossz idő ellenére –  tovább javult/alakult, így remény van a mihamarabbi teljes készenlétre. Az alábbiakban  egy-két képet szerepeltetünk a leírtak illusztrálására.

(A drónkép Varga Ilus felvétele)

December 13-án, csütörtökön befestették a kijavított toronysisakot, így gyakorlatilag az utolsó nagyobb egység is elkészült  a templom rekonstrukciójából.

December 16-án, vasárnap délután – visszafogott érdeklődés mellett  – került sor a városi szervezésű adventi gyertyagyújtás kapcsán a katolikus közösség „vendégszereplésére”, és ennek során  a harmadik gyertya meggyújtására. Már évek óta hagyomány a városban ez a gyertyagyújtás, amelynek  minden vasárnap más-más közösség a gazdája. A katolikus közösségre már évek óta az öröm vasárnapján kerül sor. Ezúttal templomunk kórusa és a katolikus iskola 7. osztályos tanulói adták a műsort. A Coelestis Regina kórus négy darabot  adott elő::Jöjj, népek megváltója Küldé az Úristen  (orgonált: Varga András) Kodály: Adventi ének, Bach: Áldva áld  (kísért Erdős Péter – hegedű, Erdős Márton – orgona) A darabok között  Ács Béla  szentírási részleteket olvasott fel.

A műsor után a téren polgármester úr  meggyújtotta a harmadik gyertyát, miközben a jelenlévők közösen elénekelték a Mennyből az angyal-t.  A közös ének után a katolikus iskola 7. osztályos tanulói egy nagyszalontai betlehemest adtak elő.

December 20-án este 6 órakor ismételten megtelt a templom, még a pótszékek is. Az érdeklődés oka pedig az volt, hogy a Péceli Gyermek- és Ifjúsági Kórus szokásos  karácsonyi koncertjét tartotta a templomunkban. (Korábban  ez gyakorlatilag az ő hangversenyük volt, utóbbi években azonban a szervező-rendező szerepét vállalták át, vagyis rajtuk kívül mások is fellépnek a programban.) Ez tegnap este is így volt, hiszen a Kórus különböző formációi mellett szép számmal felléptek szólisták  és társas formációk (2,4 és több tagú zenekarok) is. Valamennyi szereplő nagy sikert aratott. Az elhangzott számokat természetesen a karácsonyi ünnepkör ihlette.  A záró szám természetesen a Kórusé volt, amelynek végén kitört az igazi vastaps. Ez annál is inkább várható/természetes volt, mert évek óta magas színvonalú produkciókat  láthatnak/hallhatnak a jelenlévők, ráadásul a megjelentek nagy része (érthető módon) a  fellépők szülei, nagyszülei közül került ki. Remélhetőleg a jövő évben is hasonlóan szép élményben lesz részük mindazoknak akik eljönnek erre a Karácsony-ihletett hangversenyre.

A Karácsonyi ünnepek  tartalmasan teltek.  Szorgos-dolgos kezek kitakarították és  szépen berendezték a templomot karácsonyfákkal és a betlehemi jászollal. Karácsony vigíliáján délután volt az általános iskolások  betlehemes játéka. Éjjel 11 órakor került sor az ifjúsági hittanosok misztériumjátékának bemutatójára, a templomi (felnőtt) kórus zenei közreműködésével. Pontban 12. órakor kezdődött az éjféli mise, amelyre, zsúfolásig megtelt a templom. A kórus Halmos Karácsonyi miséjét adta elő, és a zsoltározást is ők végezték négy szólamban, a liturgiai rendnek megfelelően. Nagyon sokan járultak szentáldozáshoz. Ezt megkönnyítendő, három áldoztató is volt.

Másnap(?)  december 25-én,  Szent Karácsony ünnepén , a szokásoknak meg-felelően 10 órakor kezdődött az ünnepi nagymise; szintén igen nagyszámú hívő részvételével. Ez alkalommal is sokan járultak szentáldozáshoz,  ugyancsak három áldoztató működött közre. (Talán csak az az egy hiányérzete támadt a jelenlévőknek, hogy  a „Pásztorok miséje” ellenére a  igen kevés  népének hangzott el, így a hívők vajmi kevéssé tudtak a szertartásba  (énekkel) bekapcsolódni.  Reméljük, hogy jövőre más talán másként lesz…

December  30-án ülte az egyház a Szent Család vasárnapját. A szentmise az egyházközség közösségéért szólt. A homilia – a Szent Család példájának alapul vételével – a mai családok/családtagok  egymás iránti felelősségéről, a házasság szentségének tiszteletéről, a házasság helyettesíthetetlenségről elmélkedett.

1.sz. melléklet a 2018. évhez (elhangzott a szilveszteri hálaadó szentmisén)

2018 Hitélet

Templomba járás: 400 fő/ hét (Balázs-áldás és hamvazás számolása
alapján)

Keresztelés :    7 /tavaly 8/   

Elsőáldozás:    30 /tavaly  21/  

Esküvő:             4 /tavaly    2/   

Temetés:     55 ( Ebből ellátott: 9)  Tavaly 58 temetés  volt. (11 ellátott)        

Áldozás:     13.250 (tavaly 13.610 az elfogyott ostyák alapján)

Betegellátás: Betegek kenetét 24-en vették fel a templomban, havi rendszeres ellátásban részesült 4 beteg.

15 hittancsoport (iskolai és templomi) működik kb. 166 fiatal részvételével.

PLÉBÁNIAI KÖZÖSSÉGEK

1. Énekkar (felnőtt)
2. Cursillo
3. Rózsafüzér Társulat
4. Csütörtöki szentségimádó közösség

     5.  Zsoltárosok- ministránsok

     6. Ifjú házasok (Olajfa közösség) 2 csoport

    Levelező lista, honlap, Histora Domus

Idén elkészült a HD könyv formátuma is 100 példányban (még 8db van).

BESZÁMOLÓ  2018

Anyagiak:

Persely: Ingadozik az év folyamán (nyáron kevesebb) 60,000 – 100,000.- /hét . A dúcolás és a templom felújításának megkezdése óta megemelkedett a persely bevétel mit egy 20%-kal  Rendkívüli gyűjtés idén nem volt (szokásos: iskolák, szentföld, Péter-fillér, missziók, karitász).

Egyházi hozzájárulás: 2.644.020 .- (tavaly 2 .195.600.- Ft:) kb. 248-an  fizettek egyházi hozzájárulást. A befizetések széles skálán mozognak.

(Évi 2,000-től – 100,000.- Ft-ig terjedő  összegek fordulnak elő.)

A templom felújítására  a püspökségtől  kaptunk 56.000.000.- Ft-ot 

valamint a templom sisak felújítására nyertünk pályázaton 10.400.000.- Ft-ot.

Temető bevétel: Idén  6.523.800  millió Ft. Volt. Folytatjuk a lejárt sírok tulajdonosainak értesítését.

A számlánkon közel 4.528.655 Ft maradvány van.

Következtetés, hogy magunkat tartjuk el, nincs adósságunk.

Idén csaknem befejeződött templomunk külső felújítása, ami magában foglalja a tető és toronysisak szerkezetének, valamint a botívnek a megerősítését, a héjazat és bádogok cseréjét, valamint a templom külső rendbetételét, festését.

Szintén a püspökség támogatásával megkezdődött a plébánia tetőszerkezetének cseréje is. A plébánia külső rendbetételéhez a püspökségtől 1.900.000.-Ft kölcsönt vettünk fel, amit 38 hónap alatt kell visszafizetnünk.

Tervek: Jövőre bár nem tervezett, de szükséges feladat a plébánia belső felújítása a munkák során keletkezett beázások miatt. Továbbra is megoldandó feladat a templom alapjának külső szigetelése és a környezet munkák utáni rendbetétele.

Változás: Dévai Zoltán 32 év egyházközségünknél töltött szolgálat után nyáron nyugdíjba vonul.

Köszönjük mindenkinek az adományát, illetve munkáját, amivel templomunknak és környezetének szebbé tételét segítették.

2. sz. Melléklet a 2018. évhez

Beszámoló a karitászcsoport működéséről – 2018

Az elmúlt év nagyböjtjében a plébános atya kérésére újraszerveztük egyházközségünkben a karitászcsoportot. Hála Istennek, húsznál is többen jelentkeztek egészen fiataloktól a nyugdíjas korosztályig. Közülük néhányan korábban is részt vettek a karitászmunkában, sokan pedig most újonnan kapcsolódtak be. Húsvét után megtettük a közös munka első lépéseit. Havonta tartottunk karitászgyűlést, a köztes időben pedig internetes levelezéssel tartottuk a kapcsolatot. A segítséggel, támogatással és programokkal kapcsolatos információkra karitászcsoport e-mailcímét és telefonját használtuk. Az aktuális programokat, akciókat hirdettük a templomban.

Kérés, rászorulókkal kapcsolatos információ felhívásunkra csak egy-egy érkezett. A tárgyi segítségeket gyorsan sikerült megoldani a hívek jóvoltából. Igyekeztünk egyéb segítségnyújtást is megoldani – részben sikerrel.

Júniusban tanszergyűjtést szerveztünk rászorulók számára. Ehhez augusztusban az egyházmegyei karitásztól pénzbeli támogatást is kaptunk. Az adományokat szeptemberben tudtuk kiosztani.

Augusztus elején egyhetes napközis tábort tartottunk plébániánkhoz kötődő kisiskolás gyermekeknek. Naponta 8-10 gyerek vett részt a programokban. A lebonyolításba a karitászcsoport tagjain kívül külső segítők is bekapcsolódtak.

Szeptemberben gyermekruha-gyűjtést szerveztünk. Az összegyűlt nagy mennyiségű adományt esztergomi rászoruló családoknak továbbítottuk, mivel helyben nem volt rá igény.

A búcsú napján, Magyarok Nagyasszonya ünnepén jótékonysági vásárt kezdtünk a templomban, mely karácsonyig tartott. Naptárakat és gyertyákat kínáltunk adományért.

Az egyházmegyei karitásztól néhány alkalommal kapott élelmiszer-adományok kiosztásába külső segítők is bekapcsolódtak.

Karácsony előtt a templomban összegyűlt pénzadományt felhasználva élelmiszer-adományt, ajándékot vittünk néhány családnak, rászorulónak.

Csoportunkból többen részt vettek a templomi ünnepek, programok előkészítésében, lebonyolításában is.

Karácsony előtt szentírási idézetes lapokat osztottunk a szentmiséken résztvevőknek.

Fél év elteltével csoportlétszámunk néhány fővel csökkent az induláshoz képest.

A felmerült ötletek, tervek nagy részét sikerült megvalósítanunk, az elmaradtakat jövő évre tervezzük. Fontos feladatnak tekintjük az egyházközségen belüli közösségépítést, ennek megalapozásául pedig elengedhetetlen a csoportunkon belüli kapcsolatok megerősítése, lelki és egyéb közösségi programok szervezése.

A beszámolót készítette:

Jászberényiné Szepsi Katalin

karitászcsoport-vezető