1948. év

Ezt az évet számos esemény tette mozgalmassá. Itt külön is kiemelünk kettőt: ami szomorú – az iskolák államosítása (általánosabb értelemben a hatalom intoleráns megnyilvánulásai  a vallási élettel szemben); ami örvendetes – az énekkar  minden elismerésre méltó működése (L.F.szerk.)

Püspök atyánk február 15-i hatállyal Sashalomra helyezte Jeszenszky Zsigmond káplánunkat és helyére Bíró Mihály újmisést küldte. Az elhelyezett káplán meleg-szívű, buzgó papként működött Pécelen. Mindenki szerette, de különösen a fiú-ifjúság szeretetét nyerte meg. Szépen működő Szív-testőrséget és ministráns gárdát alapított.

Püspök atyánk február 11-én Pécelt a zsámboki esperes kerülethez csatolta.

Március 15-20 a plébános a nők részére, április 5-10 pedig P. Polgár András S.J. atya a férfiak részére a misszió első évfordulója alkalmából missziós megújító szentbeszédeket tartott. A missziós megújítás jobban sikerült, mint maga a misszió; a templom mindig szépen megtelt és többen gyóntak meg, mint tavaly a misszióban.

Húsvét előtt Körlaki András asztalos mesterrel a sekrestye részére egy új nagy szekrényt, polcot a kézmosó edény részére és a keresztkút mellé egy kis szekrényt csináltattunk összesen 1089 forint értékben. A sekrestye szekrényben részben a régi gyóntatószék anyagát is fölhasználtuk.- Új föltámadási szobrot vettünk.

A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége április 2-i kelettel arról értesített minket, hogy egyházközségi cserkészcsapatunk, 841 Tomory Pál cserkészcsapat autonómiáját fölfüggeszti. Mivel erre a teljesen érthetetlen döntésre az igazán jó cserkész munkát végző cserkész csapat semmi okot nem szolgáltatott, a szülői értekezet úgy határozott, hogy egyelőre a csapat munkáját is beszünteti. A fiúk közül többen a Szív-testőrök közé léptek be.

Püspök Atyánk fölhívására férfiak számára ének-órákat tartunk: hetenként kétszer szép számmal vesznek részt a Szent Vagy Uram énekek gyakorlásában. A szép munkának meg is van az eredménye. A június 6-án Máriabesnyőn rendezett egyházmegyei énekversenyen a II. díjat nyerjük. A sikerben nagy része van buzgó kántorunknak, Bakonyi Árpádnak.

Ugyancsak június 6-án van a Jézus Szíve-körmenet. Közvetlenül a körmenet előtt is esik az eső, az utcában áll, sőt helyenként folyik a víz. A környező falvak a rossz idő miatt alig jöttek, a körmeneten mégis olyan sokan vettek részt, hogy a közepéről sem az elejét, sem a végét nem lehetett látni.

Az idei iskolaév befejezését szomorúvá tette iskoláink államosítása. A hívek nagy része szépen kifejezésre juttatta hűségét, ragaszkodását az egyházi iskolákhoz.

Június 27-én volt Szórády Lóránt váci egyházmegyei újmisés, július 4-én pedig Töreki Ödön jezsuita atya első szentmiséje. Az első szentmisék szép sora zárul le egyelőre: 1947-ben Dóbiás Győző váci újmisés és Tamás János S.J; 1946-ban pedig Orosz András S.J. első szentmiséje volt.- Jelenleg Földi Dezső premontrei novicius van Pécelről és egy elsős és egy negyedikes a Tarzicius Intézetben, akiket a Kettős társulat és a Szent József persely bevételeiből támogatunk.

A Máriabesnyőn dicsőségesen szereplő férfiak és példájukat követő nők egyesülve a Vox Humana ifjúsági énekkarokkal hatalmas 80 tagú vegyeskart alkotva nagyszabású egyházi hangversenyt rendeztek augusztus 22-én. Előadták többek között Händel: Halleluja-ját a Messiás oratóriumából, Bárdos Allelujá-ját, Halmos Ecce sacerdos-át. Ezenkívül külön férfi és női kari számok, szólók, hegedű és orgona számok is szerepeltek.

Az augusztus 29-i bérmálásra a front alatt ellopott palást helyett Jean (?) Vilma népleány buzgólkodására egy szép fehér selyem palástot csináltattunk; az arany hímzést a Herminamező úti Ferences missziós nővérek készítették. Összesen 1700 forintba került.

A bérmálás érdekessége az volt, hogy Püspök Atyánk első bérmaútját a péceli bérmálással zárta le. A bérmálás mindenképpen az egész egyházközség ünnepe volt. 704 (?) bérmálkozó volt.

Október 24-én újabb szép templomi hangversenyt tartottunk., amelynek egyik érdekessége, hogy Bárdos Lajos, országos hírű karnagy is részt vett rajta a Mátyás templom énekkarával és vezényelte az Istené az áldás és Boldogasszony című kánonjait. A másik érdekesség az volt, hogy iskolás gyermekeink, akiknek szeptember elejétől rendszeres énekórákat tartunk, most szerepeltek először. Minden gyönyörűen sikerült. Az Istené az áldás  című kánont mintegy háromszázan énekelték, a Boldogasszonyt pedig 120-an.

Október 31-én Dr. Kovács Vince segédpüspök úr ministránsavatást tartott. A Jeszenszky Zsigmond által alapított, Bíró Mihály által továbbfejlesztett Szent Pongrácz ministráns-rend szép ünnepélye volt. 35 ministránst avattunk. Megkapóan szép volt a piros ministránsruhákban templomba bevonuló kis gyermeksereg.

Sajnos Bíró Mihály káplán nem lehetett az avatáson jelen: Püspök Atyánk október 30-án Pestszentlőrincre rendelte hitoktatónak. Helyébe Antal József jött Lőrinciből. Bíró Mihály „káplán atya” távozását mindenki, de különösen a ministráns-rend és a Szív-testőrök sajnálják.

Özv. Darvas Jánosné a templomnak ajándékozta saját és megboldogult férjének jegygyűrűjét, amelyekből a monstrancia részére aranyhimilát (?) csináltattunk. (Valószínüleg a felholdalakú lunulláról van szó.- Szerk BF)

Az iskola igazgatónője, Szász Gerőné betiltotta a ministráns-gyűlések tartását.

A karácsonyi ünnepeket ismét különösen énekkarunk szép éneke tette felejthetetlen élménnyé.

 

 

Beszámoló az 1948. év hitéleti adatairól.

Érdemes felfigyelni a keresztelések, a házasságkötések és  a szentáldozások igen magas számára L.F. szerk. ( a V.P.K.L. anyagából)