1952. év

Az év az énekkar énekes áhítatával kezdődött; a karácsonyi énekek mellett bemutatták Halmos László Karácsonyi Miséjét is. Emellett a váci székesegyház orgonistája vendégszerepelt.

A híveknek a szentmisébe való jobb bekapcsolódása érdekében vízkereszt után  a padokra elhelyezték a szentmise írásos  feleleteit.

Locsodpusztán (Pécelhez tartozó külterületi lakott hely- L.F. szerk.)  nincsen szentmise; ezt az illetékesek a plébános személyes kérése/közbejárása ellenére elutasítják. A problémára jó lenne megoldást találni, mert a puszta 9 km-re van Péceltől, emiatt többen a karácsonyi gyónást is elhagyták. Ugyanakkor a lányok szép számmal jönnek be, végigállják a szentmisét, majd ismét legyalogolják a 9 kilométert.(!)

Januárban megtartották az imanyolcadot a keresztények egységéért. A hónapok első vasárnap fogadalmi szentbeszéd és egyházközségi beszámoló, utolsó vasárnap pedig szentségimás volt.

A nagyböjti lelkigyakorlatot  a nőknek dr. Juhász  Miklós piarista, a férfiaknak pedig Szommer Károly a kalocsai szeminárium  volt lelki igazgatója tartotta. A húsvéti szentgyónás elvégzésének emlékére szentképeket osztottak.

Ebben az évben tartották először nagyszombaton éjjel a feltámadási liturgiát. A körmenet ugyan már délután megvolt, maga a szertartás azonban éjjel 11 órakor, az Alleluja mise pedig csak  éjjel 12 órakor került sorra.

Május 7-én  az irgalmas  nővérek főnöknőjét, aki egyúttal a Gyermekotthon vezetője is volt, Vácra helyezték a   kórházba. Az otthon új vezetője Rév Miklósné lett, a gondnok pedig Tükör János maradt. A változással nem érintett nővérek továbbra is a Gyermekotthonban maradtak és végezték munkájukat a község tiszteletétől övezve.

Május 13-án volt az egyházmegyei szentségimádási nap. Pünkösdhétfőn  négy szentmise volt a templomban ( 6, 7, 10 és este 7 órakor).

Az állami szervek elutasítása miatt  az úrnapi körmenetet csak a templom udvarán lehetett megtartani; a fogadalmi vasárnapon pedig a körmenet elmaradt, helyette Szabó Imre püspök tartott szentórát-

Június 8-án volt az elsőáldozás  72 elsőáldozóval.

Június 29-én volt  Pécel új papjának, Földi Dezsőnek a primíciája a templomban.

A ministránsok felkészülésének, ismereteinek fontos eleme a helyi ismeretek birtoklása. Így a ministránspróba anyaga a plébánia története/történelme, amelyet a gyerekek el tudnak mondani. Ugyancsak ismerniük kell a Pécelről származó, élő papok nevét (Trugly Pál, Szabadhegyi Szabolcs, Lingauer ( Újfalusi) István,  Fazekas Zoltán, Orosz András, Tamás János, Dobiás /Dallos/ Győző, Töreky Ödön és  Földi Dezső.

Július 6-án  bérmálás volt Pécelen, amelyet Pétery József főpásztor tartott. A szertartás során 346 (!) bérmálkozónak szolgáltatta ki a lelki nagykorúság szentségét.

Július 20-án kápláncsere történt. Ennek során az eddigi káplánt, Szabó Sándort Turára helyezték, helyette Solymosi József kerül Pécelre.

Az  1952/53. iskolaév kezdetére  213 hittanost írattak be a szüleik az iskolában.

Október 10-én tartotta az egyházközség a templombúcsú ünnepét, amelynek ünnepi szónoka Décsey prépost atya volt.  Az énekkar délután énekes áhítatot tartott.

Ebben az évben a novemberi első péntek a nagy  kommunista ünnepre, november 7-re esett. A politikai helyzet (előírások) okán reggel 8 óráig minden templomi szertartást  be kellett fejezni,  este pedig már semmit nem lehetett tartani a templomban.

Az egész évre rányomta bélyegét a nagy lakásínség és az, hogy nagyon sok család rendkívül rossz körülmények között lakott. A plébános lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a plébánia nagy épületével kezdjen valamit, pl. egy rászoruló család befogadásával, Ennek érdekében megkereste az aktuális tanácselnököt, Horváth Ferencet, aki igencsak meglepődött az ajánlaton. Végülis, hosszas vita után  egy idős hölgyet és gondozóját költöztették be a plébániára, amelynek épületében a plébános és Márta testvére lakott ekkor.