1983. év

Ez az év is a „váltás éve” volt, hiszen a polgári év első részében Halász Endre, a második felében pedig dr. Fila Lajos, korábbi bagi plébános az egyházközség lelkipásztora. Az előszóban tett jelzésre figyelemmel ebben az évben is – egészen 1989-ig – az egyházközségi képviselőtestület jegyzőkönyve az információk forrása. Itt természetesen csak a legfontosabb információkat szerepeltetjük; az adatok egésze az említett jegyzőkönyvekben lelhető fel. Az előbbiek miatt a kérdéses időszakra vonatkozólag további forrásmegjelölést nem alkalmazunk – L.F. szerk.]

A képviselőtestület február 6-án megtartott ülésen a testület elsőként az előző évre vonatkozó zárszámadással foglalkozott. Megállapította, hogy a megajánlásokból és a stólából befolyt összeg a személyi kiadások fedezésére sem volt elég. Vita alakult ki a temetőtől átvett összegek tekintetében, végülis a testület az előterjesztett számadást egyhangúlag elfogadta.

Az egyházközség életére vonatkozó véleményekből az derült ki, hogy problémák vannak a hitoktatás, elsősorban a templomi hitoktatás látogatottsága tekintetében.

A plébános véleménye szerint a bizottságok elindultak a II. vatikáni zsinat által kijelölt úton. A karitász munkáját nagyban segítené, ha az elöregedett utcaapostolokat fiatalabbak váltanák fel. Így nagyobb segítséget kaphatna ez a bizottság. Az evangelizáció területén több új dolog indult el, a liturgikus életbe való bekapcsolódás tekintetében megindult a pezsgés. A gazdasági bizottság volt a legélénkebb, már csak a feladatai jellege folytán is.

Az 1983. évi tervezés kapcsán a templommal, a temetővel, illetve a plébániával kapcsolatban összesen 130.000,-Ft kiadást tervez a bizottság.

A liturgikus bizottság elsősorban a temetések kapcsán vetett fel hiányosságokat, amelyekre a nagyobb tagsági részvétel akár megoldást is jelenthetne. Az evangelizációs bizottság új közösségi csoportok alakulásáról, illetve ezek biblia-óráiról adott tájékoztatást.

Május 29-én rendkívüli ülésre gyűlt össze a testület.

Ezen plébános atya ismertette a megyéspüspök levelét, amellyel Varga István káplán atyát Nagymágocsra adminisztrátorrá nevezte ki. Varga atya néhány mondattal tájékoztatta a jelenlévőket az új állomáshelyére vonatkozó legfontosabb ismeretekről.

Másodikként az úrnapi körmenetre, valamint a fogadalmi ünnepre vonatkozó teendőket tárgyalta meg a testület, ideértve a legfontosabb rendezési szempontokat, énekrendet, felelősöket, stb. A fogadalmi körmenet helyett szentségimádás lesz.

A február 3-án kelt főpásztori intézkedése az egyházközségi hozzájárulás befizetésének új módját határozta meg. Egyösszegű fix fizetnivalót határozott meg (25.000,-Ft) az eddigi részösszegek helyett a templompénztár terhére. Ez problémát fog jelenteni a megajánlási rendszer miatt; a templom így is éppen csak hogy eltartja magát. Az említett intézkedés továbbá emelte a párbér összegét is, az eddigi 240.- Ft-ról, 300,- Ft-ra évente.

A plébános ismertette továbbá a főpásztor május 23-án érkezett levelét, amelyben nyugdíjazza őt. A levél ismertetését követően vita alakult ki a jelenlévők között a levél tartalmát, és annak tényleges célzatát illetően. A vita során az az álláspont alakult ki, hogy a testület teljes aláírással egy levelet küld a püspöknek, tájékoztatva őt arról, hogy a plébánosa mellett áll. ( A levél másolata a jegyzőkönyv mellett található.)

Halász Endre ismerteti a lehetőségeket: Szada, Vácszentlászló és Tápiószőlős jöhet figyelembe, a végső szót a családi körülményei (a húga elhelyezési lehetősége) határozzák meg. A testület felajánlotta a segítségét a szadai plébánia rendbehozatala kapcsán. Ezt az atya elfogadta. Ugyanakkor búcsúzóul, mintegy végakaratként, a következőket köti a jelenlévők lelkére:

1. Senki a helyét ne hagyja ott a plébános-váltás miatt. Különösen az utcaapostolok esetében fontos szempont ez.
2.  A testület megbízatása 1984. december 31-ig szól.
3. Teljes bizalommal legyenek az új lelkipásztor iránt.
4. Minden megkezdett munkát folytatni kell, mert ez szolgálja az egyházközség javát.

A tényleges váltásig hátralevő időben a leltárak, számadások és a költözködéssel összefüggő teendők lesznek a legfontosabbak. Főként a fizikai munkával járó dolgok (pl. költözés ) esetében kér segítséget.

[Mint ismeretes, Halász Endre Szadára költözött. A község nagy tisztelettel és szeretettel vette körül őt és az általa végzett tevékenységet. Ennek számos esetben kitüntetett tanúbizonyságát is adta. Ilyenként említhető az aranymise, amelyen templomunk kórus is szolgálatot teljesített, valamint az azt követő faluünnep, amely bebizonyította, hogy a nyugalmazott plébános a közösség megbecsült és tisztelt tagjává vált. De ugyanilyenként említhető a halálának 10. évfordulóján rendezett nagyszabású megemlékezés is. LF. szerk.]

A képviselőtestület 1983. július 10-én megtartott rendkívüli ülésén búcsúzott el Halász Endre korábbi plébános és mutatta be utódját, dr. Fila Lajost, aki előzőleg Bag község plébánosa volt. Ez (t.i. az utódlás) részben a távozó plébános kívánsága is volt, mert az utód kezében jó helyen tudta a híveit. Az utód maga is tisztelettel volt elődje iránt. Ezt az alkalmat használta fel arra, hogy – részint a képviselők kérdéseire és felvetéseire is válaszolva – ismertesse a jövőre vonatkozó lelkipásztori alapállását. Eszerint zsinati szellemben élő és alkotó lelkipásztornak vallotta magát, aki a kollegialitás és az egyetlen papság elve alapján állva kívánta vezetni az egyházközséget. Egyúttal kitért a laikusok új helyére és szerepére az egyházban, valamint a plébános és a hívek kapcsolatát – véleménye szerint meghatározó – elvekre. Jelezte egyúttal a képviselőtestület működésére vonatkozó elképzeléseit is.

(A szolgálatváltással kapcsolatban felmerült kérdésekre, mint feszültségforrásokra, nem tért ki.) Fontosnak tartotta az eszmecseréket, amelyre a plébánia nyitott teret jelent minden első vasárnap délután.

Bemutatta Kovács atyát, aki nyugdíjas kisegítőként jött vele Pécelre.

A következő ülésén (ennek időpontja nem ismeretes) a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a következő évre vonatkozó költségvetést. Ennek érdekessége, hogy – a tisztánlátás érdekében – a gazdasági bizottság a javaslatot kétfelé osztva (az egyházközséget érintő és a temetőt érintő tételekkel) készítette el. Az anyaggal kapcsolatban felmerült az utcaapostolság kérdése, amely az egyházi megajánlások beszedésében segíthet. A kérdés súlyát az adja, hogy az egyház-község egyik bevételi forrása a megajánlások („egyházadó”, „párbér”, stb.) ezért érdek fűződik ennek a forrásnak minél teljesebb körű befolyásához/ beszedéséhez.

Megtárgyalta és elfogadta továbbá a testület a temetőre vonatkozó előterjesztéseket (Temetőrend, a temető alkalmazottaira vonatkozó szolgálati szabályok, temető-üzemeltetés, stb.) Szóba kerültek a temető kulturáltabb kialakítására vonatkozó elképzelések (pl. a parkoló kialakítása, a ravatalozó előtti terület rendezése, stb.) is.

Az említés szintjén – egyelőre csak a tervek között – szerepelt a jövő évben esedékes tavaszi első áldozás, illetőleg az októberre tervezett bérmálás kérdése is.