Ez az összeállítás a péceli Historia Domus olyan részanyaga, amely a jelenleg rendelkezésre álló egyházközségi „történelem” első oldalain található rövid, akár sommásnak is nevezhető megállapítások (részbeni) hátterét adja.
Eszerint: „Pécel katolikus vallású lakosai régente az isaszegi plébániához tartoztak. 1762 évben Gróf Eszterházy Károly váczi püspök Isaszegtől Pécelt elszakította és mint leány egyházat Rákoscsabához csatolta. A nyomorúságos állapotban lévő péceli iskolát 1788. évben báró Splényi Ferenc váczi püspöksége alatt fölépítették, melynek egy szobácskáját kápolnának használták. A rákoscsabai plébános 1892-ig évenként csak egyszer, a kápolna védőszentjének ünnepén, szent László király napján végzett szent misét Pécelen. Dr. Schuszter Konstantin ezen az állapoton úgy segített, hogy a rákoscsabai plébánián, épen Pécel érdekében, kápláni állást szervezett. 1892. évtől minden vasár- és ünnepnapon szent misét és szent beszédet tartottak Pécelen.”
A szerkesztő ezen időszakok nyomába eredt a levéltár anyagának segítségével. A váci Püspöki és Káptalani Levéltár (V.P.K.L.) számos dokumentumot őriz ebből az időszakból. A dokumentumok „bőségét” , illetőleg azok megértését azonban jelentősen leszűkíti az a tény, hogy az iratok jelentős része latin nyelven készült (ideértve a „felterjesztést” és az arra adott választ, illetve a beadvány alapján hozott döntést is. Jó néhány esetben válasz néhány latin szó, vagy éppen rövidítés volt.). Ilyen körülmények között az érdeklődés mindenképpen az időben is jóval hosszabb és eseményekben is gazdagabb rákoscsabai filiai időszakra (pontosabban annak egy részére – az 1870-től a káplánság létrejöttéig -) irányult. Mivel ez a megközelítés semmiképpen nem nevezhető teljes körűnek – a törekvés sem irányult erre, és az áttekintett iratok mennyisége sem alapozná meg ezt a jelzőt – ez az anyag inkább olyan „pillanatfelvétel”-nek nevezhető, amely számos évből mutat meg eseményeket az iratok tükrében. Éppen ezért nagy ívű következtetések levonására sem alkalmas, bár kétségtelen., hogy akár a kor, akár a kor embere tekintetében néhány jellemvonás mindenképpen kirajzolódik.
Ilyenek például:
Az egyházközség tagjai ragaszkodtak a hitükhöz, vallásukhoz, fontosnak tartották az egyházi iskolát. Más kérdés, hogy a rendszeres vallásgyakorlásra mennyire volt módjuk. E tekintetben különösen figyelemre méltó az a levél, amely a helyi istentiszteletek rendszeres megvalósítása érdekében született. Az itt élők támogatták a templomot, iskolát, áldozatot hoztak érte. Ugyanakkor mai szemmel nézve nehezen érthető az helyzet (önállótlanság), amely a leányegyház és az egyházmegye között fennállt; hogy ti. a legkisebb kiadásokat is külön-külön engedélyeztetni kellett. Ugyancsak szembetűnő az a társadalmi különbség, amely a helyi plébános és az egyházmegye vezetése között fennállt. Mindazonáltal az sem vitatható el, hogy a püspök/püspökség adott esetben igen nagyvonalú volt a támogatások tekintetében. Gondoljunk csak az iskolaház megvásárlására, vagy éppen a templomépítés érdekében adott jelentős pénzösszegre.
Mivel valamennyi dokumentum forrása a V.P.K.L. (ezúton is hálás köszönet érte), ezért azt a továbbiakban (az egyes képek mellett – dr. Lukács Ferenc szerkesztő felvételei) külön már nem tüntetem fel. Azokat az anyagokat, amelyek keletkezésének időpontja a káplánság utáni időkre esik, csak részben szerepeltetem ebben az összeállításban, jelentős részüket azoknál a már feldolgozott éveknél rögzítem, amelyekhez a dátumuk alapján illenek.
A bevezetés végén célszerű összefoglalni azoknak a rákoscsabai plébánosoknak a sorát, akik egyszersmind a péceli leányegyház plébánosai is voltak:
| Berecz István | 1762 – 1765 |
| Szokolyi László | 1765 – 1769 |
| Stefkó József | 1769 – 1773 |
| Kőlnikovics Mihály | 1773 – 1774 |
| Pornyai János | 1774 – 1780 |
| Lázár János | 1780 – 1783 |
| Gáspár József | 1783 – 1789 |
| Ludik József | 1789 – 1793 |
| Balogh Antal | 1793 – 1811 |
| Paczek Antal | 1811 – 1839 |
| Egri Antal | 1839 – 1845 |
| Bruckner Endre | 1845 – 1852 |
| Marecsik Károly | 1852 – 1876 |
| Matejka Vilmos | 1876 – 1888 |
| Dr. Gallovich Győző | 1888 – 1890 (*) |
| Dr. Lakatos Kálmán | 1890 – 1892 |
| Segédlelkészek ( nevük ismeretlen) | 1892 – 1910 |
| Lokaycsek Károly | 1910 – 1915 |
(*) Ez a felsorolás némileg pontatlan, hiszen a levéltárban fellelt dokumentumok ellentmondanak ennek az évszám-megjelölésnek. Nem véletlen, hogy a templom oldalán elhelyezett (és a száz éves évfordulóra felújított) templomépítési emléktáblán Dr. Gallovich Győző szerepel úgy, mint plébános. L.F.szerk.
1915-től kezdve önálló káplánság lett Pécel, az első káplán: Szabados Gyula.
1871.
Jegyzőkönyv a péceli iskola és imaház létesítése ügyében
Tartalmánál és jelentőségénél fogva célszerűnek látszik a jegyzőkönyv teljes tartalmának írásos átemelése
„ Jegyzőkönyv a péczeli iskola és imaház létesítése ügyében Peisler Antal József vácz megyei püspök őméltósága személyes jelenlétében Péczelen június 13. 1871. tartott értekezletről.
Jelen voltak: Peisler Antal József vácz megyei püspök ő méltósága, Noi (?) Horner József esperes és mogyoródi plébános Marecsik Kár. r.csabai pléb. Miskey Fer. (Jer?) péczeli iskolagondnok, s több más helybeli birtokos urak, elöljárók és közrendű polgárok.
- 1. A méltóságos püspök elnök Úr üdvözli a jelenlévőket s örömét fejezi ki a felett, hogy régi óhaja szerint Péczelre az iskola és imaház létesítése ügyében kirándulhatott, mely örömét fokozza annak látása, hogy a helybeli kath. hívek minden osztálya oly szép számmal jelent meg az értekezletre.
- A püspök s elnök Ő méltósága mielőtt az értekezleti ügy érdeméhez szólna, biztos reményét fejezi ki az iránt, hogy a péczeli hívek iskolájuk kath. jellegét fenn akarják tartani, mire a jelenlevők oda nyilatkoztak, hogy Péczel kath. községe mindenesetre megmarad a felekezeti iskola mellett.
- Felmerült ezután azon kérdés, valjon a régi iskola helyén lenne e az új iskola építendő, vagy pedig e czélra más helyiség választassék? Erre vonatkozólag több oldalról úgy vélekedtek, hogy a régi iskola mind vizenyős fekvésénél, mind pedig azon oknál fogva, hagy a kath,hívek lakásaitól távolabb fekszik, nem alkalmas iskola helyiségnek – hanem sokkal alkalmasabbnak mutatkoznék a kath. hívek lakai közelében fekvő s legközelebb árverés útján eladandó Stetner féle ház(*),melynek tág telekén nem csak iskola, hanem imaház is alakítható volna.
- Hogy tehát ez érdemben határozni lehessen, megtekinté a püspök őméltósága mind a régi iskola helyiséget, mind az új iskola helyiségül ajánlott Stetner féle házat. Az előbbire nézve azt találta, hogy az a már fönnebb érintett okoknál fogva nem alkalmas iskola helyiségnek. A Stetner féle házra nézve pedig azt találta őméltósága, hogy abban van két tágas szoba, melyek egyike imaháznak, másika pedig iskolaszobának lenne alkalmas, s azonkívül még egy szoba maradna a tanító lakásául.
- Ezen személyes tapasztalás következtében ő méltósága kijelenté, hogy ő a Stetner féle házat saját költségén megvenni fogja. Továbbá azt tanácsolá, hogy a régi iskolaház adassék el, és annak ára fordíttassék a Stetner féle háznak iskola és imaházzá történendő átalakítására, nevezetesen óhajtaná, hogy a Stetner háznak hátulsó s romban heverő részén a tanító részére egy kamara és istálló állíttassék. A régi iskolaház eladásánál pedig arra kell tekintettel lenni, hogy ott út maradjon a közel fekvő kath. temetőbe.
- Mivel, hogy a péczeli kath. hívek nagy része szegény sorsú iparosokból áll, az itteni kath község nem képes semmivel járulni a létesítendő iskola megvétele és átalakításához – de a jelenlévő módosabb helybeli birtokos urak igérik, hogy legalább a tanító fizetése javításához részükről tehetségük szerint járulni fognak; mely ígéret következtében és a keresztény nevelés előmozdítása tekintetéből a püspök felemlíté: hogy a tanítónak szükséges ellátásához és az iskolaszoba felszereléséhez részéről is kellőleg gondoskodni és segélyével járulni fog.
aláírás”
(*) A Stetner Ignác féle ház a Szilágyi Virgil –féle birtok (ma Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona és parkja) közvetlen szomszédságában állt. 1928-ban az egyházközség jelentős átalakításokat végzett rajta. Ekkor ültették azokat a gesztenyefákat, amelyekről a (későbbi időkben) „Gesztenyés óvodaként„ emlegették az épületet.1948-ban államosították, egészen a legutóbbi időkig települési óvoda működött benne. Az egyházi ingatlanok visszaadásának folyamatában az egyházközség javára pénzbeni kártalanítást ítéltek meg. 2017-ben lebontották, jelenleg soklakásos társasház áll a helyén. (L.F.szerk.)
1872.
Nyugta a péceli templomtorony festéséről (háromszori festés, 12 forint díjért.)
Nyugta a hívek által épített torony bádogozásáról
1872. augusztus 18.
A péceli kápolna és iskola jövedelem kimutatása 1871 -79.
A kimutatások elkészítésének szükségességére az alább szereplő és 1880. április 04-én felvett jegyzőkönyv mutat rá. Eszerint a plébános nehezményezte, hogy az iskola és az imaház jövedelmeit összekeverték és az iskolaszéki zárszámadás során a bevételeket az iskola javára számolták el. Ily módon a kápolna gyakorlatilag jövedelem nélkül maradt.
Az iskolaszék megújításának helyzetét felhasználva a plébános azt javasolta, hogy ezt a valójában kétféle jövedelmet ténylegesen is válasszák ketté, külön-külön tartsák nyilván és a további eljárások is eszerint alakuljanak. A tárgyaló felek a javaslatot elfogadták,a jövedelmeket tételesen szétválasztották. A kápolna számadása 1880-től a többi templom kimutatásával együtt kerül fel az egyházmegyei hatósághoz.
A jegyzőkönyv első oldala
Az elkülönített számadás felterjesztése a püspöki hivatalhoz a kerületi esperes által.
1878.
december 17-én kelt kérvényében számos fontos személyiség (nevük a levél végén) az alábbi levelet írta a püspöki hivatalnak:
„Már majdnem öt éve múlt el az olta, hogy Nagyméltóságodnak atyai gondoskodása és bőkezűsége folytán a Péczeli rom. catholika hitközség egy az Isteni tisztelet megtartására alkalmas kápolna birtokába jutott.
Ezen szerencsés esemény mely annak idejében szíveinket hálás örömmel töltötte el, egyszersmind azon forró óhajunkat is fölköltötte, hogy ha lehetséges volna azt is elérhetnünk, miszerint ezen kápolnában az ünnep és vasárnapokon ünnepélyes Isteni tisztelet tartathatnék;- fájdalom azonban ebbeli forró óhajunk tekintve általában a nyomasztó anyagi helyzetet, s kivált a péczeli r. catholika hitközségnek Nagyméltóságod előtt is ismeretes szegénységét – eddigelé teljesíthető nem volt.
Most azonban az Isteni gondviselés következtében forró óhajunk igen könnyen teljesíthető volna, a’ mennyiben egy érdemes lelkész kinek körülményei és viszonyai arra késztették, hogy lakását Péczelre tegye át, késznek nyilatkozott igen csekély anyagi segély mellett az Isteni tiszteletet a’ vasár és ünnep napokon elvégezni, és pedig: évenként 100 forint tisztelet díj mellett, amelynek felét 50 forintot hitközségünk, bár szegény is fedezni kész:
odaterjed tehát kegyelmes urunkhoz alázatos kérelmünk miszerint tekintve a’ szent czélt s’ tekintve hitsorsosaink szegénységét a’ tisztelet díj másik fele részének fizetését kegyesen magára válalni s’ illetve azzal fiók egyházunkat a’ fenti czélból segélyezni kegyeskednék.
Alázatos kérésünk megújítása után s’ Nagy-méltóságod mint főpásztorunk püspöki áldásának kikérése mellett hódoló tisztelettel maradtunk
Péczelen 1878. Deczember 17-én
Nagyméltóságú Főtisztelendő megyéspüspök és kegyelmes urunknak
alázatos és hálás szolgái
Gróf Philipp Saint Marsan, Báró Prónay Istvánné szül. Gróf Nádasdy Anna, özv. Dósa Józsefné szül. Gróf Nádasdy Etelka, Lipthay Alexandrina, ifj. Fáy Béláné és még 21 név (valamennyi saját kezű aláírással. „
A levél második oldala
A levélre adott konkrét választ nem ismerjük, a későbbiekben azonban mindenképpen történt intézkedés. Ezt igazolja az 1892.évi alispáni jelentés a népgyülés megtartásáról, illetve a H.D. első lapjai, amely szerint ez évtől Rákoscsabán kápláni állást szerveztek. Ez időtől kezdve minden vasár-és ünnepnapon szentmisét és szentbeszédet tartottak Pécelen.
1883.
Szeptember 27-én a hívek képviseletében Matejka Vilmos a plébános jelzi a püspökségnek , hogy a közösség (amely korábban 1879-ben egy „ócska” orgonát szerzett be , majd 1882-ben 217 fontos új harangot öntettek) ez évben egy kisebb sekrestyét építene a kápolna mellé. Ehhez táncmulatságot rendeztek, amely 117 ft. bevétellel járt. Amennyiben ez az összeg a munkálatokra nem volna elég, úgy a különbözetet a kápolna házipénztárából kéri engedélyezni.
1885
A plébános (Matejka Vilmos ) a 140/1885. sz. levelében azt kéri a püspöki hivataltól, hogy péceli kápolna pénztárából ( a bevételek terhére) lehessen fekete gyász köpenyt vásárolni a temetésekhez, ahelyett, hogy Rákoscsabától kölcsönöznének A tervezett kiadás mintegy 30 forint lenne, ezt a kápolna költségvetése fedezni tudná. Természetesen a használat díja – egy forint – amely eddig Rákoscsabára folyt be, a jövőben a kápolna pénztárának bevétele lenne.
Ugyancsak az 1885. év eseménye volt a régi iskola és imaház, valamint temető eladása.
Alább az erről szóló iratok (jegyzőkönyv/másolat, tanúnyilatkozat, plébánosi kérelem a jóváhagyás iránt, az ecseri kerületi esperes nyilatkozata) láthatók.
„Másolat. Jegyzőkönyv. Mely felvétetett Péczelen 1885ik évi június 21-én a régi ima és iskolaház nem különben a mögötte lévő régi temető eladása tárgyában. Jelen voltak: Matejka Vilmos rákos csabai plébános, mint elnök, Haas István mint világi elnök, Laubner Kelemen, Koncz István, Fogarasi János és Szilágyi István iskolaszéki tagok. Az elnöklő plébános Isten nevében megkezdé a gyűlést,előadja, miszerint a régi temető és az alatta fekvő lakóházra vevő akadt, és pedig Szilágyi Virgil földbirtokos és Nagy András földmíves személyében, mind kettő péceli lakos személyében. A fenti ingatlanokért, melyek körülbelül egy magyar holdat tesznek ki, az előbb nevezett magán úton 500 frtot ígért, mit keveselvén, az eladásba nem bocsátkoztunk. Az eladási hírre jelentkezett a világi elnöknél egy helybeli alkusz, névleg Lővi Illés, ajánlkozott a birtoknak kéz alatti eladására, oly föltétel mellett, hogy ha 1000 forintig eladja, 50 frtot, 1000 frton felül 100 frt alkuszdíjat biztosítunk neki. A dolgok ily állását közölvén a világi elnök az egyházi elnök és iskolaszéki gondnokkal egyelőre elhatározták hogy az eladás biztosítására az ideiglenes szerződés megköttessék és e mai napra iskolaszék tanácskozásra össze hivassék. Az elnöklő plébános ezek után a jelenlevő fent másod helyen nevezett személyében mint vevőt bemutatja, az alkut kedvezőnek nyilvánítja és az ideiglenes szerződésnek megkötésére felszóllítja. A vevő a szerzésben foglalt és előtte felolvasott pontokat elfogadja és az első részlet fejében 150 frtot lefizetett.
a többit pedig 7 év lefolyása alatt 6%-kal együtt kötelezi magát lefizetni. Ezen ezerkétszáz frtnyi összegből 1100 forint az iskolát illetendi, 100 frt pedig a fent nevezett alkusznak mihelyt a Püspöki hatóság által ez eladás jóváhagyva megerősíttetik – azonnal kifizetendő. Az iskolaszék ez ajánlatos alkuba bele bocsájtkozik, és az ideiglenes szerződést megbízottjai jelesen, Haas István világi elnök és Laubner Kelemen iskolaszéki gondnok által megkötteti. K.l.m.f. Matejka Vilmos r.csabai plébános sk. Takács János kir. jegyző sk. Haas István vil. elnök sk. Laubner Kelemen gondnok sk.”
Nyilatkozat arról, hogy a régi temetőben több, mint harminc éve nem temetkeztek.
A plébános – és alább a kerületi esperes – levele az egyházmegyei hatóságnak az eladás okairól. Ezek egy része (pl. az iskola vizenyős területen történt építése) már a korábbi (1871-es) iratokban is felmerült. A többi probléma lényege az, hogy a bevételek – amelyek egyébként az iskola jövedelemforrásai – nem elegendőek a kiadások fedezésére.
1887.
Nyugta március 27-i dátummal
Ez a nyugta „ 150 ft, azaz Egyszázötven forintról,mely összeg a péczeli kápolna pénztárából beküldetvén,- alólírott által a kegyes alapok pénztárába beszolgáltatott.” Kelt, Váczon, 1887. március 27. Aláírás Markovics Lázár kanonok és alapítványi gondnok
A pecsét felirata: A VÁCZI EGYHÁZMEGYEI ALAPÍTVÁNYOK
Érdemes felfigyelni az irat bal felső sarkában lévő „ D.a J.Kr.” rövidítésre , amely számos ilyen iraton megtalálható és a „Dicsértessék a Jézus Krisztus” köszönés rövidítése.
1888.
Újabb nyugta . A befizetés ezúttal az eladott iskolaházért kapott összegből történt.
1889.
Újabb két nyugta, ezúttal két különböző forrásból (a péczeli iskola, illetve a péczeli templom pénztárából), de ugyancsak a kegyes alapok javára
1892
Alispáni jelentés a péceli (rectus R.Csabai) káplánság ügyében. Noha maga az irat inkább ”ügyviteli” tartalmú, két dolog mindenképpen megállapítható belőle:
– a káplánság ügyében népgyűlést tartottak Pécelen,
– az eseményről jegyzőkönyv is készült ,amelynek egy példánya a püspökhöz került, a másolata pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye irattárában maradt. (Az intézkedés tekintetében ld. az 1883. szept.27-i kérelemnél írtakat.)
Ez pedig egy fontos momentum ugyanebből az évből
Dr. Gallovich Győző rákoscsabai plébános az 1892. december 5-i kimutatásában arról ír, hogy Pécelen templom építendő !!!
1893.
Fontos intézkedések a templom építésének folyamatában ( a templomépítő bizottság ülése)
A mellékelt irat két oldala gyakorlatilag a ”kezdetet” jelenti ( A püspök adományát, és a templomépítés megkezdésének elrendelését.).
„ Építési szerződés
Mely egyrészről a péczeli templomépítő bizottság nevében, a vácz egyházmegyei Püspök Úr Ő Nagy méltóságának
A templom építési szerződésének első oldala.
2926/1893 szám alatt kelt utasítása és jóváhagyásának fenntartása mellett Dr. Gallovics Győző rákos csabai plébános, Gr. Saint Marsan Fülöp és Határ János, mint a fent nevezett bizottság megbízottjai, másrészről Pfléger Ferenc kőműves mester péczeli lakos között a helybeli róm. kath. új templom építésére köttetett.
- Alulírott vállalkozó kötelezi magát, a fenti munkát a jelen szerződésnek és ennek kiegészítő részét képező és általa az alulírt napon saját kezűleg aláírt részletes feltételeknek teljes kifogás nélküli elfogadásával, mihelyt a munka elvégzésére fölszóllíttatik, haladéktalanul azt megkezdeni és folyó év őszi esőzések beállta előtt minden részletében az általa beadott és a fent hivatott püspök-hatósági szám alatt jóváhagyást nyert tervrajzok és költségvetés szerint pontosan és hiány nélkül el fogja készíteni. Ha pedig a munka folytatása és bevégzése a fenti határidőnek korábbi beállása miatt teljesíthető nem lenne, aláveti magát, hogy egy más, de a munkához mért méltányos újabb határidő kitűzhető legyen.
- Ha a vállalkozó ezen szerződésnek vagy ezen szerződés kiegészítő részét képező okmányokban foglalt határozatoknak bármely pontját nem teljesítené, minek megítélése, a vállalkozó által semmiféle kifogással meg nem támadhatólag – a vácz egyházmegyés Püspök úr Ő Nagyméltóságát illeti; ugyanennek jogában álland tőle a vállalatot bírói beavatkozás nélkül saját hatáskörében elvenni, és a munka folytatását vagy saját közegei által házilag, vagy bárki által bármely árak mellett a vállalkozó költségén és veszélyére teljesíttetni.
3. A péczeli templomépítő bizottság nevében kötelezik magukat a fent nevezett megbízottak, a szerződés feltételeinek elismerése mellett, hogy a meghatározott időre és kikötött feltételek szerint teljesítendő munkáért a vállalkozónak kijáró pénzösszeg (et) a részletes feltételek II. fej.11. pontja értelmében ki fogják fizetni.
Ezen szerződés a vállalkozóra nézve ennek aláírásával, a péczeli templomépítő bizottságra azonban csak akkor válik kötelezővé, midőn ezt a vácz egyházmegyés Püspök Úr Ő Nagyméltósága jóváhagyta.
Ezen szerződés egy eredeti példányban és két hitelesített másolatban állíttatik ki; a vácz egyházmegyei hatóság, a vállalkozó és a péczeli templomépítő bizottság részére egy-egy példányban.
Hitelesítés és megerősítés végett ezen szerződés kiegészítő mellékleteivel együtt a szerződő felek és két tanú által aláíratik.
Kelt Péczelen 1893. évi július 9-én.
aláírások „
Ez pedig az aláírási oldal. Dr. Gallovich Győző, gróf Saint-Marshan Fülöp és Határ János, mint megbízottak, Pfléger Ferenc kőműves mester, mint vállalkozó, valamint a tanúként szereplő Matejka Vilmos és Fogarassy János. A szerződést 3089/1893 szám alatt 1893. július hó 14-én jóváhagyta és megerősítette Constantin püspök ( Dr. Schuster Constantin)
A részletes építési feltételek első oldala….
Az irat meghatározza az építkezés különböző szakterületein (ács és asztalos munkák, kőműves, kőfaragó és bádogos munkák) végzett tevékenységek számos követelményét (tilalmát) a kivitelező és a felügyeleti hatóság jogosultságait, valamint a fizetési feltételeket..
…. és a második oldal
1896
Bizottsági jelentés a templomépítési ügyben
T.Gallovich Győző plébános úrnak R.Csaba Vácz 1896,XI.30. „… Jól esett olvasnom a péceli templomépítő bizottságnak t. Uraságod által f. hó 20-áról benyújtott tárgyalási jkönyvéből, hogy a felmerült akadályok daczára úgy a bizottság tagjaiban, mint főleg egyes nemes lelkű úrnőkben lankadatlan a buzgalom a régóta óhajtva várt szent czél megvalósítása iránt…. ..főpásztori elismeréssel adózom…az építkezési alapról hozzám mielőbb pontos kimutatást nyújtson be… „
1897.
A plébános benyújtotta a püspöki hivatal által igényelt kimutatást a templomépítési alapról 1897. január 29-én. (14.602. Ft 30 f.)
A kimutatás némileg módosított változatát pedig ugyanazon év májusában nyújtotta be. (A végeredmény ugyanaz, de a „bontás” némileg más, mint a januári kimutatásban.)
A pénzügyi realitások
A püspöki hivatal Matejka esperes úrnak: „Beérkezvén hozzám Uraságodnak…írt jelentése kíséretében a Péczelen építendő templom tervrajza és költségvetése,az ellen elvileg semmi kifogást nem teszek….” Minthogy azonban a rendelkezésre álló pénzalap a 10.000. forintos költségvetés fedezésére nem elegendő, ráadásul 2500. forintot a legalkalmasabbnak ítélt telek megvásárlására kell , a püspöki hivatal döntése előtt az esperesnek több feladat-ban kell intézkednie:
a plébánossal együtt haladéktalanul el kell járnia az építés céljára legalkalmasabbnak ítélt Greszler (?) Pál – féle telek megvásárlása ügyében;
- össze kell hívnia a templomépítő bizottságot és a tények, valamint a költségvetés ismeretében meg kell tárgyalni azt a kérdést: honnan biztosítja a hiányzó fedezetet;
- ha nem képes rá, akkor az építésszel egyetértésben úgy kell módosítani a tervet és a költségvetés, hogy a meglévő pénz a munkálatokra elég legyen. Mindazonáltal a módosítást úgy kell elvégezni, hogy a későbbiek folyamán a templom esetleges bővítése ne ütközzék akadályokba.
Az egyházmegyei hatóság jóváhagyja az adásvételi szerződést, és előírja, hogy a telekkönyvezés után egy példányt a püspöki levéltárnak is küldjenek meg.. Ugyanakkor felhívja a figyelmet egy olyan különvéleményre, amelyet a templomépítő bizottság ülésén tettek, de amelyet az ülésen láthatólag nem vettek figyelembe. Emiatt a kérdést a következő ülésen meg kell tárgyalni.
1899
Schwahhoffer Lajos harangja elkészült (1899.december)
A plébános tájékoztatást kér a püspöki hivataltól, hogy a harangot mikor küldheti Vácra felszentelés céljából.
A plébános kéri, hogy a harangnak Szt. Erzsébet legyen a neve (1899. december 27.)
A gyártó 1990. január 12-én kelt levelében hivatalosan is megerősítette a harang elkészültét, egyúttal intézkedett a felszentelés végett Vácra történő és onnan a rendeltetési helyére történő szállításáról.( A szerkesztő megjegyzése: a kérdéses harang jelenleg is szolgálatot teljesít a templom tornyában).
Szintén az 1899. év történése az a levél, amelyben a plébános a templomépítési munkák előre haladott állapotára tekintettel a szerződéses fizetési kötelezettség második részletének (5000.- Ft) kiutalását kéri a kivitelező számára.
1900.
A Rieger Testvérek orgonagyártó cég 1900. január 10-én levelében megküldi a plébánosnak a péceli templom számára rendelt orgona szerződés-levelét és kéri a szükséges előleg befizetését az erre szolgáló „ pósta-cheque koronában való” kitöltése révén..
Fontos állomás !!! A plébános bejelenti, hogy a templom szentelésre kész
„ D. a. J.Kr.
Méltóságos és Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság!
Hódoló tisztelettel és örömmel tudatom, hogy az újonnan épült péczeli templom teljes berende-zésével együtt a megáldásra készen áll.
Miután Jung János fölszentelt püspök Úr Őméltósága személyesen elébe terjesztett alázatos kérésemre, a templom megáldásának fáradságos szertartását kegyesen magára vállalta, a bérmálás szentségének kiosztásával együtt;
ezért azon köteles és tiszteletteljes kéréssel fordulok a méltóságos és főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság elé, hogy a templom megáldására és a plébániához tartozó hívek számára a bérmálás szentségének kiosztására nézve, Jung János kanonok, fölszentelt püspök úr Öméltóságát nevezett szertartások végzésére folyó évi április hó 29-ikére hivatalból felkérni kegyeskedjék.
Kelt Rákos Csabán 1900 évi április hó 10-én
alázatos fiúi tisztelettel
Dr. Gallovich Győző
plbm „
A püspöki hivatal válaszának sürgetése a templomszentelés ügyében
A püspöki hivatal latin nyelvű válasza a templomszentelés kapcsán
Még mindig 1900. év. A plébános levele a temető (bővítés?) megáldása érdekében 1900. IX.20-án.
Ebből a levélből nem állapítható meg, hogy az említett terület természetben hol található, illetve, hogy addig valójában hová temettek. (Emlékezetes, hogy az iskola-és imaházat, valamint a „régi” temető területét 1885-ben eladták; az erről szóló dokumentumok a korábbi oldalakon szerepelnek)
A kérdés részbeni körüljárása érdekében a helyszínen szemlét végeztem, és meglehetősen sok régi sírt találtam (helyileg a főbejárattól balra, a mai temetői térkép szerint a II. parcellában).Ezek közül néhány fényképet mellékelek.
A felvételek a „jelenlegi” Historia Domus 1926. évi bejegyzését látszanak alátámasztani, amely szerint: „A gödöllői főszolga-bíróságtól régi temetőnk egy részének fölszabadítását kértem. A főszolgabíróság dec. 8-án hozott véghatározata értelmében a zsidó temető felőli részt, 471 négyszögölet visszaad a temetkezésnek. Véghatározat az irattárban. A felszabadítandó terület rész felmérését és berajzolását Trugly László mérnök végezte ingyen.”
Fekete Józsefné (sz.Berta Rozália) 1864 – 1902.
A jelenlegi II. parcellában készített képeken szereplő dátumok ( valamint a többi, itt nem szereplő képeken lévő dátumok) azt látszanak alátámasztani, hogy a levélben „megszentelendő”-ként említett terület a mai II. parcellában feküdt; de ugyanez igaz a „ régi” temetőre nézve is ( lásd az 1878-as dátumot ), hiszen fizikailag is ez a parcella esik legközelebb az izraelita temetőhöz (nem ideértve természetesen a két temető között lévő lakóházakat).
Greszler Károlyné ( élt 50 évet meghalt 1878, jan. 20.)
1900. október A templom munkálatainak végleges átvétele. Az átvevő bizottság megállapította, hogy a kivitelező a korábban feltárt hiányosságokat pótolta, újabb hiányosság nem keletkezett. Ezért a bizottság javasolja, hogy a vállalkozó részére az eddig visszatartott járandóságot kiadhatják.
1904
Harang-átalakítási kérelem
„Méltóságos püspöki hatóság Midőn a péczeli harang megáldásáért hálás köszönetet mondok, egyben örömmel tudatom, a már rendbe hozott két haranggal a péczeli leányegyház vagyona minden megterheltetés nélkül 1871 Kr. 76 fillérrel növekedett, s most annak nagyobb növeléséről tehetek jelentést. A harangok összhangja végett a legkisebb harang is újra öntendö és nagyobbítandóvá vált. Ehez ismét sikerült jóttévőt találnom ki a 35 klgrm körüli harangnak 80-90 kilogramnyi súlyra való emelését s az összes mellékköltségeket födözni fogja. Esedezem a jóváhagyásért….”
Mindezek után a plébános azt kéri a püspöktől, hogy a két adományozó: özv. Éliássy Imréné és özv. Szabó Jánosné részére fejezze ki köszönetét, annál is inkább mert a nevezettek eddig is több mindennel gazdagították a templomot.
Jelenlegi ismereteink alapján nem tudjuk, hogy mely ”két rendbe hozott” harangról van szó, illetve, hogy ezeknek mi lett a további sorsa. Azt a már korábban említett hely-történeti könyvből tudjuk (238.oldal), hogy az „új” templom előtti időkben a kápolna melletti haranglábon három harang szolgált.(Kezdetben egy 57 fontos kisharang,1842 –től egy 157 fontos nagyharang, amelyet gróf Nádasdy Ferenc váci püspök szentelt fel, majd 1892-től egy 118 kg-os harang is felkerült a haraglábra.)
Vélhetően ezekről tesz említést a plébános.. Amit biztosan tudunk: jelenleg a templom tornyában három harang szolgál: ezek egyike a Schwahhoffer Lajos által öntetett Szent Erzsébet harang (1899)., továbbá a Szent István harang (1938.) és a Jézus Szíve harang (szintén 1938.)(Részletesebben ld. Historia Domus 1938. évnél) L.F.szerk.
1909. Templom renoválás A szerződés első oldal
„ Szerződés mely egyrészről dr. Lakatos Kálmán rákoscsabai plébános, mint a váczi egyházmegyei nagyméltós. és főtiszt. Főhatóságnak 3228/1909. sz. alatt kelt rendelettel megbízottja , másrészről Pfléger Ferenc és Wurm László péczeli lakos vállalkozók közt a péczeli rk. templom helyreállítására és kifestésére nézve alul,írt napon a következő feltételek mellett köttetett: 1. Dr. Lakatos Kálmán megbízza Pfléger Ferenc és Wurm László vállalkozókat, hogy az általok bemutatott és fenti szám alatt egyházhatóságilag jóváhagyott és megerősített költség vetésekben föltüntetett munkálatokat pontosan és lelkiismeretesen elvégezzék.
A szerződés első oldal
2. Válalkozók a munkálatokat 1909.évi augusztus hó 2-án megkezdeni és legkésőbb 1909.évi október 2-án befejezni tartoznak.
3. Az összes javítási és festési munkát összesen 1900. korona…..”
A szerződés utolsó oldala az aláírásokkal és a püspöki hatóság jóváhagyásával
(3462/1909.L.J.Chr. Jóváhagyom és megerősítem Váczon 1909. július hó 27-én
+ Csáky püspök)
A plébános levele az egyházmegyei hatósághoz, a javítás költségvetésének felterjesztéséről, és a vállalási összegnek a péceli templom pénztárából való kiutalása érdekében. Külön figyelmet érdemel a megszólítás és az aláírás.
Egy érdekesség 1914-ből, avagy hová tartozzanak a tanyák?
A püspök leirata alapján az újpesti prépost – úgy is mint kerületi esperes – többszörösen tájékozódott az illetékes plébánosoknál afelől, hogy a szóba jöhető tanyákon és külterületi lakott helyeken élő emberek lelki ellátása miként alakult addig, és hogyan alakuljon a jövőben.
A kialakult (jog)gyakorlat és az érintett tanyák földrajzi elhelyezkedése alapján a kiküldött azt a javaslatot tette, hogy a Fáy és Szirmay (volt Szilágyi) tanyák és a körülöttük a jövőben (esetleg) kialakuló majorságok lakói a jövőben az éppen alakulóban lévő péceli lelkészséghez tartozzanak. Ez a megoldás a földrajzi közelségen túl arra is jó, hogy a politikai község és a leendő lelkész közötti kapcsolatot pozitívan befolyásolja.
Ugyanakkor a többi érintett helyek (Locsod, Cicka, Forró, Oszlár, Jakabszállás és Sándorszállás továbbra is a tápiósápi plébániához tartozzanak.
A püspökség a javaslatot elfogadva, aszerint döntött.
A dokumentum nemcsak az egyházközség története szempontjából fontos, hanem szélesebb értelemben vett társadalmi/statisztikai szempontból is: hiszen olyan külterületi helyeket említ, amelyek ma már – a Fáy tanya kivételével – nem is léteznek.
A püspöki hivatal válasza
És egy nagy ugrás: 1915, az önállóság !
Gróf Csáky Károly Emmanuel váci püspök díszes okirata szerint: „ Tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy mi, tekintettel azon körülményre, hogy Péczel községben a hívek száma az 1910. évben megejtett népszámlálás adatai szerint 3000-et túlhaladta, és hogy a község az anyaegyháztól 3*6 km. távolságra esik és a híveknek az anyaegyházból való lelki ellátása állandóan nagyobb nehézségekbe ütközött: a péczeli hívek és a rákoscsabai esperes-plébános kérelmére 1915. év január 1-jétől helyi káplánságot szerveztünk s annak vezetésével Szabados Gyulát bíztuk meg.-
Mivel pedig a fentnevezett hitközség még az önálló helyi káplánság felállítása előtt az önállóságra képesnek, alkalmasnak és méltónak mutatkozott, a helyi káplánság megalakításának első pillanatától kezdve önálló jogkörrel ruháztatott fel.-
Mindezek alapján a Péczel községben lakó hívek összességét jogilag és tényleg önálló egyház-községnek jelentjük ki, mely ily minőségben 1915.év január havának első napjától áll fenn.
Kelt VÁCZON, 1917.év márczius hó 16-án.-
aláírás:
Matrenauer Oszkár (?)
pápai-prelátus, apát-kanonok és ideigl.ált.püspöki helynök
Egy igazi érdekesség 1916-ból A rákoscsabai plébános előterjesztést tesz a püspöknek azon személyekről, akik az egyházközség felvirágoztatásában különösen is nagy részt vállaltak. Elsőként említi ö. Sacher Gusztávné sz. bárcziházy Bárczi Berta őnagyságát, aki valamennyi jótékony célú megmozdulásban részt vett. A Rózsafűzér Társulat vezetője, 40 éve gondozza a templom ruháit.
A másik ajánlott személy Határ János, Péczel aktuális főbírája, az egyházközség gondnoka és pénztárnoka 30. éve. Hosszabb ideig a sajátjából fizette a péceli katolikus tanítók fizetését.
Ugyancsak a javasoltak között van Pfléger Ferenc, 30 éve tagja az iskolaszéknek, és hosszabb idő óta egyben az elnöke is. Ő volt a péceli templom kivitelező építője, egyúttal a helyi lelkészség egyik szervezője is.
Szintén 1916. esztendő „A harangok háborúba mentek”
A bizottsági jegyzőkönyv szerint császári és királyi hadügyminisztérium által a katonai parancsnokságnak megküldött jegyzék alapján a hadsereg a péceli templomból két harangot vett át és szállított el összesen 387 kg. súlyban és ezért a péceli római katolikus lelkészi hivatalnak 1548. – korona kártalanítást tartozik fizetni.
A helyi lelkész levele az egyházmegyei hatóságnak a harangok elviteléről (Szabados Gyula)
Beszámoló a hitközség vagyonáról 1918-ból
A jelentés felsorolja a templomhoz, az iskolához (lelkészi és tanítói lakásokhoz) tartozó ingatlanokat. Külön figyelmet érdemel, hogy két temető-területről tesz említést, amelyek közül az egyiket bartoshegyi „legelő”-ként is említi.
Az adósságok a lelkészi és tanítói lakások vételárának törlesztése kapcsán merültek fel.
Külön figyelmet érdemel a pecsét formája:
a nyomat közepén a Szűz Mária karján ülő kis Jézus látható, felirata:
*PÉCZELI ROM.KATH. EGYHÁZ PECSÉTJE* 1915.
Ezek a levelek pedig a harang-ügy ”utóélete” A harangok árához való segítségnyújtást már az utód lelkész – Tóth Imre – kéri, a források megjelölésével. A rákoscsabai plébános támogatja a kérést azzal, hogy a kért összegekről a tárgyévi templompénztári számadás keretében fognak beszámolni.
1921. év vége. Püspöki dokumentum arról, hogy a péceli leányegyházat önállósítva lelkészség (curatia) rangra emeli. Ez a levél a rákoscsabai esperes-plébánosnak szól, az alábbi két oldal pedig „mindenkinek”. Erről az intézkedésről a Historia Domus beszámol, azonban a dokumentum nincsen a kötetben.
A „többiről” pedig az egyházközség Historia Domusának lapjairól lehet a részleteket olvasni.
Összeállította dr. Lukács Ferenc szerkesztő
Legutóbbi hozzászólások